Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.
34 Nagy István kifogást. Az 1535. évi XXIX. te. pedig úgy rendelkezett, hogy az adót a kamarának kell beszolgáltatni. Az 1537. évi pozsonyi országgyűlés már vegyes rendi-kamarai adóbehajtás mellett döntött. A XI. te. szerint a király két rendi adószedőt (dispensator), egy fő- és egy köznemest küldött ki az adó behajtására, de melléjük rendelt egy kamarai tanácsost is. Az országgyűlés határozata szerint a portánként megszavazott 3 Ft-ból 1 Ft-ot kapott a király katonaság tartására, 2 Ft-ot a rendi megbízottak (kincstartók) nemesi csapatok költségeire. Ugyanebben az esztendőben a nyitrai részleges országgyűlésen a rendek — valószínűleg Thurzó Elek királyi helytartó befolyására — teljesen maguk akarták az adóigazgatást ellátni. A megajánlott adót a rendek megbízottja hajtotta volna be, és a megyei adószedőket a közgyűlés választotta volna meg. Ezt az elgondolást sem a kamara, sem a magyar tanács nem helyeselte. így maradt a kompromisszumos megoldás, a rendi megbízottak mellé a király kiküldött egy kamarai tanácsost is, és a rovókat a kamara és a megyék közösen jelölték ki. 24 Az 1542. évi pozsonyi országgyűlés ismét a vegyes adókezelés mellett foglalt állást. Az adót a megyei adószedők a kamarához juttatták el, a kamarát pedig az országgyűlés által választott nemesi biztosok (1 főnemes és 1 köznemes) ellenőrizték. Az 1543. évi besztercebányai országgyűlésen viszont inkább a rendek vették kezükbe az adóbehajtás ügyét (X. és XI. te). Az adót birtokaikon a főnemesek maguk, a köznemesek esküdtek útján hajtották be, s az adó 20%-át a király kapta meg (kamarahaszna címén), 75% maradt nemesi katonaságra és 5 % megyei költségekre. Az uralkodó csak vizsgálókat (lustratores) küldött ki a felfogadott csapatok ellenőrzésére. 25 A rendi befolyás 1543 után egyes években erősödött az adóbehajtásnál. Az adó kezelésére 1545-ben egy fő- és egy köznemest küldtek ki, akik a rendeknek voltak kötelesek elszámolni. A kamara csak a lucrum cameraet (portánként 20 dénárt) kapta meg. Hasonló volt az eljárás 1547-ben is, amikor az országgyűlés két rendi kincstartót jelölt ki az adóügy igazgatására, ezek küldték ki megyénként a rendi rovókat is. A kamarának a portánként 2 Ft-os adóból 40 dénárt juttattak kamarahaszon címen. A király az adóbehajtás ellenőrzésére egy kamarai tanácsost bízhatott meg. Egyes években, mint pl. 1546-ban és 1548-ban, viszont maguk a rendek kívánták, hogy az adó ügyét királyi ember vegye kezébe. 26 A rendek, bár bizalmatlanok voltak a kamarával szemben, a megye vezetőiben sem bíztak. A nemesi visszaélések az adóbehajtásnál továbbra sem szűntek meg, sőt néhány megyében szaporodtak. Egyes nagybirtokosok, mint pl. 1546-ban Nógrád megyében Balassa Menyhért, az adót maguknak tartották meg. 27 Trencsén és Nyitra megyében 1546-ban a megye vezetői, maga az alispán, gátolták a contributio beszedését. Ezért a királyi helytartó és az országos kapitány parancsot kapott az adóbehajtás katonai támogatására is. 28 Ilyen állapotok tették szükségessé, hogy az adóügy élére királyi tisztviselőt állítsanak. Ennek érdekében az uralkodó Péterváradi Balázs deákot, a kamara tanácsosát és pénztárosát 1546 júniusában országos adópénztárosnak (exactor contributionis) nevezte ki. 29 Péterváradi Balázs számolt be a kamarának az adóbehajtás nehézségeiről, és ő vette át a megyékben összegyűlt adót is. Péterváradi Balázs működésére 1547-ben még több adat maradt fenn, a következő esztendőkben a források már keveset beszélnek e tevékenységéről. 30 24 Ember Gy.: i. m. 125, 238. 25 Uo. 125—126. 26 Uo. 239—40. 27 Belitzky J.: Nógrád megye története. I. k. 896—1849. Salgótarján, 1972. 150. 28 E 21. Ben. res. 1546. nov. 28. A királyi rendelet a kamarát tájékoztatta az intézkedésekről. Előzőleg a magyar kamara november 26-i jelentésében számolt be a nemesi adóvisszaélésekről. 29 E 21. Ben. res. 1546. jún. 17., nov. 28., 29. (venerabili Blasio literato de Waradino Petri preposito de Jaszov perceptori contributionis regni ac egregiis consiliariis camerae nostrae Hungaricae.) 30 E 21. Ben. res. 1547. márc. 21. és még számos a magyar kancellárián Péterváradi Balázs részére kiadott rendelet.