Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Somogyi Éva: Magyarok a közös minisztériumokban : báró Orczy Béla önéletrajza 1890-ből / 235–243. o.
SOMOGYI EVÁ MAGYAROK A KÖZÖS MINISZTÉRIUMOKBAN 1 (Báró Orczy Béla önéletrajza 1890-ből) HUNGARIANS IN THE AUSTRO-HUNGARIAN COMMON MINISTRIES (AUTOBIOGRAPHY OF BARON BÉLA ORCZY FROM 1890): In consequence of Hungarian claims, from the moment of the Austro— Hungarian Compromise of 1867, an infiltration of government officials of Hungarian citizenship had started in the common ministries. This process accelerated at the end of the XlXth century so that at the beinning of World War I the proportion of Hungarians reached 1/5 of the total number of officials. An important part of common offiacials played a communicative role between common and national authorities by their official assignments. The consciousness of these officials devoted them both to the Monarchy and to Hungary. An outstanding représentant of this type of officials was baron Béla Orczy, first head of division of the Common Foreign Office, then Minister of the Royal Household. A kiegyezés megkötésének pillanatától természetes igény, ha tetszik, nemzeti követelés volt, hogy magyar tisztviselők kerüljenek a közös hivatalokba. Andrássy Gyula magyar miniszterelnök már 1868 elején a közös minisztertanácson hangoztatja, hogy a közös minisztériumok magasabb posztjain osztrák—magyar paritást kell teremteni. 2 Elismeri, hogy ezáltal „mindenféle" elemek kerülhetnek a minisztériumokba, éppen ezért óvatosan kell eljárni, „talán pillanatnyilag nem is fogjuk megtalálni a megfelelő embereket, ha azonban megtaláljuk, nem szabad elszalasztani őket". 3 Andrássy a közös minisztertanácson magasabb rangú tisztviselőkről beszél. Legfontosabbnak magyar államtitkár kinevezését tartja: „ez megnyugvás volna Magyarország számára"; 4 de egy sor miniszterelnöki átirat található, amelyben azt szorgalmazza, hogy ,,a magyar hivatalnokvilágból fiatal munkaerők" jussanak a közös minisztériumokba. 5 A nagy szervezés heteiben a delegációban is interpellálnak, mégpedig kormánypárti képviselők (Kerkapoly és elvbarátai) magyar államtitkár kinevezése érdekében. 6 És Beust kancellár megnyugtatni igyekszik a magyar közvéleményt: a közös minisztérium mindjárt megalakulás után saját kezdeményezéséből érintkezésbe lépett a magyar kormánnyal, hogy az szakképzett, a közös kormánybeli feladatokat ellátni képes hivatalnokokat bocsásson 1 Nem módszeres társadalomtörténeti vizsgálódás során, hanem a közös kormányzat működését tanulmányozva találkoztam a közös minisztériumokban tevékenykedő hivatalnokokkal. Úgy gondolom, helyénvaló éppen egy Sashegyi Oszkár tiszteletére összeállított emlékkönyvben közreadni egy jellegzetes politikus-bürokrata önéletírását. Hiszen a hivatalnok, a hivatal és a politika kapcsolata Sashegyi Oszkár munkásságának is egyik központi problémája, hivatkozhatunk akár a felvilágosult abszolutizmus cenzúrájáról, akár az 1849 utáni új abszolutizmus hivatalszervezetéről írt munkájára. 2 Gemeinsamer Ministerrat (GMR) 1868. január 10. GMCZ. 2. Haus-, Hof und Staatsarchiv (HHStA.). PA XL K 283 3 GMR. 1868. január 21. GMCZ. 8. Uo. 4 Uo. 5 Andrássy Beusthoz 1868. december 18. Országos Levéltár (OL.) K-26. 1509/1868. Beust Andrássyhoz 1868. december 24. uo. 1544/1868. 6 Az 1868. január 31-i közös minisztertanács melléklete. GMCZ. 9. HHStA. PA. XL, K. 283.