Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

Útmutató a családtörténeti kutatáshoz 173 formációt nyújthatnak. Jelentős gyászjelentés-gyűjtemény található az Országos Széchenyi Könyvtárban, melynek kutatása elsősorban a XVIII—XIX. századi személyek esetén rend­kívül fontos családtörténeti adattárul szolgálhat. Az anyag az elhunyt nevének kezdőbetűje alapján kutatható. A leszármazási (genealógiai) táblázatok látszólag készen kínálják az információt. A családi levéltárakban általában külön tárgyi egységként kerültek elhelyezésre. A nagyobb családi levéltárakban, mint pl. az Esterházy, Károlyi, Festetics több száz rokon és idegen család genealógiai táblázata található. Rendkívül körültekintő forráskritikával kell azonban ezeket kezelni. A XVIII. századra számos családnál alakult ki ún. eredetmonda, mely a magyar nép eredetmondáihoz hasonlóan számos irreális elemet is tartalmaz, sok esetben azonban, mai szóhasználattal élve „csúsztatások" is előfordulnak, s mindezek megjelen­nek az említett táblákon. Kiragadott példaként említjük a herceg Esterházy család XVIII. század végi, szép képi megfogalmazású leszármazási tábláját, mely Ádámig nyúlik vissza, Salamont is beillesztve az ősfába. Nemcsak a nemes családokra vonatkozóan maradtak fenn genealógiai táblázatok, hanem a polgári és parasztcsaládok esetében is, hiszen az ősi vagyonban való öröklés biztosítása érdekében féltve őrizték ezeket az uradalmi fennhatóság alatt élők is. Az úriszéki (földesúri bírósági) anyagban is jelentős mennyiségű leszármazási tábla található, bár kétségtelen, hogy a nemesi leszármazási táblákhoz képest számuk ele­nyésző. A helyi, kerületi és országos bírósági anyagban permellékletként találunk genealó­giai táblákat, továbbá a Kúriai Levéltárban két külön sorozatban: Genealógiáé I. és //. megnevezéssel, 0 58 és 0 59 jelzettel. Megjegyzendő, hogy a helyi bíróságok és a kerületi táblák anyaga a területileg illetékes megyei levéltárakban található. 26 Az országos hatás­körű bírósági anyag a Magyar Országos Levéltárban található, de sajnos csak töredéke élte túl a történelem viharát. A Magyar Országos Levéltár Hazai címereslevelek és nemesi ira­tok c. sorozatában 27 szintén külön tárgyi csoportot alkotnak e táblák. A megyei nemességigazolási, nemességvizsgálati iratokban, melyekről elvileg feljegy­zést készítettek a nemesi közgyűlési, később megyegyűlési jegyzőkönyvekben, illetve az ügyfél számára kiadott megyei, korábban hiteleshelyi nemességigazolásokban szereplő ge­nealógiai adatok pontosak és hitelt érdemlőek. A Belügyminisztériumban 1867—1937 kö­zött igazolt nemesek jegyzékét közli Gerő József: „Igazolt nemesek 1867—1937." (Bp., 1938) című könyve, megadva az igazolás során keletkezett ügyiratszámot. Sajnos áll. vi­lágháború alatt a hivatkozott ügyiratok döntő többsége elpusztult, így a kutató kénytelen beérni a kiadványban szereplő, szerény információt nyújtó adatokkal. Szerencsés esetben az igazoláshoz, főleg ha előnévről is szó volt, vagy abban az esetben, ha az igazolást kérő­nek nem volt elegendő hitelt érdemlő dokumentum a birtokában, az Országos Levéltártól kértek szakvéleményt. Ezek a változó mélységű genealógiai táblákat tartalmazó ügyiratok a Magyar Országos Levéltár Irattárában (Y szekció) megtalálhatók és a Kutatóteremben kutathatók. Végezetül meg kell említeni azokat a leszármazási táblázatokat, melyek a levéltárak­ban készültek egy-egy családi levéltári anyag rendezése során. Ezek az összeálítások hite­les dokumentumok alapján készültek az iratanyag helyes rendezésének alapfeltételeként és segédeszközeként, valamint a későbbi kutatás, az anyagban való eligazodás elősegítése ér­dekében. Az összeállítások az adott iratanyaghoz készült segédletben megtalálhatók. A genealógia fontos forrása a családi birtokosztályos levelek, házassági szerződések, végrendeletek, házassági akadály alól mentesítő' egyházi és állami iratok. Mindezek elsőd­leges lelőhelye a családi levéltár, ezenkívül a bírósági, a hiteleshelyi levéltárak, ügyvédi és közjegyzői hagyatékok, a megyei levéltárak ilyen című tárgyi csoportjai, a Magyar Kan­26 A megyei levéltárak fond- és állagjegyzéke ad bővebb tájékoztatást ezekről az anyagokról. 27 R 64 3. tétel.

Next

/
Thumbnails
Contents