Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.

Az esztergomi érsekség birtokai (1726—1895) 115 Az erdőgondnokságok területe a vágások rendjének megfelelően üzemosztályokra tagolódott, és egy-egy üzemosztály 2-3 községet foglalt magában. Ez fő vonalaiban megfelelt a XIX. század elején kialakult tagolódásnak, műszaki személyzetet azonban nem üzemosztályonként, hanem csak gondnokságonként alkalmaztak.

71 A kitermelt fa elszállítását segítették elő már a századfordulón megépült keskeny vágányú erdei vasutak, melyek közül az elsőkkel Börzsöny, Nyergesújfalu, Héreg, Tardos térségében találkozunk.

72 Fenntartásuk főként akkor volt gazdaságos, ha az erdőgazdaság mellett kőbányát is kiszolgáltak. Az esztergomi érsekség birtoka a XIX. század végén országos viszonylatban a fejlettebbek közé tartozott. A sűrű lakosság, melyet nem kellett a XVIII. század elején újjátelepíteni, elegendő munkaerőt biztosított a területek megműveléséhez, így más nagybirtokkal szemben minimális volt a bérlet. Még a nagy kiterjedésű pusztákat is házi kezelésben művelték, melyek ily módon — mint jeleztük — mintagazdaságok szintjére emelkedtek. Továbbra is jellemző volt a birtokra a széttagoltság. Az 1895 évi gazdacímtár szerint az érsek Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén megyékben összesen 30 száz holdnál nagyobb birtokkal rendelkezett.

73 Köztük a kapcsolattartást elősegítette a viszonylag jó infrastruktúra, a fejlett úthálózat és az egyre nagyobb mértékben növekvő vasút, mely egyúttal a termékek piacra juttatásához is lehetőséget adott. Bár, mint említettük, e birtoknál nagyobb területekkel is rendelkeztek egyházi méltóságok, a megfelelő természeti és társadalmi adottságok miatt jövedelmezőségben az esztergomit nem múlták felül. A gazdaságot ma is szimbolizálják Esztergomban, Nagyszombaton, Pozsonyban, Budapesten a XVIII. században barokk pompával, majd később a szecessziós stílus különböző elemeivel emelt templomok és egyéb egyházi épületek, melyek egyébként el nem készülhettek volna. Az előforduló helynevek és azok mai megfelelői Aha (Horny Óhaj — Szl.), Anyala (Nesvady része — Szl.) Apácaszakállas (Opatovsky Sokolec — Szl.) Bagota (Bohatá — Szl.) Bajcs (Bajc — Szl.) Bajót Bajta (Bajtava — Szl.) Bálványszakállas (Kamenicna része — Szl.) Bárt (Bruty — Szl.) Belső-Lándor (Komarno része — Szl.) Bernece (Beraecebaráti) Besztercebánya (Banská Bystrica — Szl.) Boldogasszony (Mocsa része) Börzsöny (Nagybörzsöny) Bucs (Buc — Szl.) Budapesst Cseke (Caka — Szl.) 71 EPL U 314, 367, 369, 383. 72 EPL U 387/b, 598, 713. 73 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája ... i. m.