Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.
Az esztergomi érsekség birtokai (1726—1895) 109 volt. A rajzokon láthatók a művelési ágak, helyenként a fontosabb dűlők, de ennél részletesebb ábrázolással nem találkozunk. 48 Mint jeleztük, az elkülönítést megelőzően 1858-ban az uradalom területe 58 431 m. hold erdő és 37 474 egyéb birtok volt, tehát összesen 95 905 m. holdat tett ki. A birtokrendezések során fokozatosan gyarapodott a maradvány- és irtásföldekkel, a legelők elkülönített részeivel, csak az erdők esetében volt csökkenés. 1865-ben a birtokot — az erdőkkel együtt — 108 642 m. hold 936 négyszögölnek mérték, tehát a hét év alatt 13 % volt a gyarapodás. Ekkor még nem zárult le a gutái uradalom és egy sor más község ügye, ahonnan az érsekség újabb földterületeket remélhetett. Az 1865-re kialakult állapotról a következő adatsort állíthatjuk össze: 6. sz. táblázat Uradalom neve Egész birtok Ebből házi kezelésben bérlet (m. hold) (négyszögöl) % Esztergomi 38 682 1115 92,57 3,43 Érsekújvári 18 127 300 79,39 20,61 Gutái 12 566 101 94,58 5,42 Nagysallói 11 816 344 96,20 3,80 Drégelyi 21 376 211 99,01 0,99 Verebélyi 2 080 423 95,24 4,76 Pozsonyi 2 086 1079 95,49 4,51 Összesen 108 642 935 92,35 7,65 49 A 6. sz. táblázat összefoglaló jellegű, de részletesebb vizsgálatokkal megállapíthatjuk, hogy az uradalmi birtokok mekkora hányadot foglaltak el az egyes községek határában. Az arányok megállapításához a „Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme" 50 című, 1865-ben megjelent kiadványt használhatjuk, mely a kataszteri felmérés első eredményeit foglalja össze. Az adatok alapján megállapítható, hogy a puszták teljes egészében az uradalmi birtok részei maradtak (Csenke, Szentgyörgyhalom, Lándor, Vadács, Cservölgy, Bajcs, Farkasd, Szentmihály, Anyala, Óguta, Szentistván, Boldogasszony, Csém, Bálványszakállas, Kavalhát, Csörgő), a többi esetekben pedig az uradalmi terület részesedését az erdők nagysága határozta meg (pl. Nyergesújfalu 75,00%, Börzsöny 68,29%, Szálka 63,84%, Kemence 54%, Bernece 73,53%, Nagycétény 53,13%, Nagyölved 55,29%). Viszonylag nagy uradalmi területek voltak a nagysallói kerületben, ahol kevesebb az erdőbirtok (pl. Kéty, Magyarszölgyén, Cseke), és egészen minimálisak a pozsonyi uradalom településeiben. Az összesítés alapján az is megállapítható, hogy a bérletek jelentősége tovább csökkent és az uradalmi terület 95%-a házi kezelésben volt. Csak az érsekújvári uradalomnál találkozunk jelentősebb bérlettel, de itt sem haladja meg a 20%-ot. Az elhúzódó tagosítás nyilván elősegítette, hogy a robot eltörlése nyomán jelentkező munkaerőprobléma időközben megoldódott. Fő bázist a birtokon igen magas számban élő zsellérek jelentették, akik az újraosztáskor nekik juttatott néhány holdas legelőkből és erdőkből, valamint megváltott földjeikből nem tudtak megélni. 51 4 8 EPL u 163. 49 EPL Jószágigazgatóság, birtokiak 1865. 50 Magyarország művelési ágak szerinti ... i. m. 51 EPL Jószágigazgatóság, birtokiak 1865.
