Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Pajkossy Gábor: A reformkori Országgyűlési Tudósítások / 121–136. o.
A reformkori Országgyűlési Tudósítások 131 A besúgójelentések nyomán Bécsben hamar felfigyeltek az úgymond a Kossuth-féle újság módján szerkesztett lapra. József nádor azonban el kívánta kerülni a botrányt: a szerkesztő nem bocsátott ki előfizetési felhívást, s az ilyesfajta magántudósításokat, írta, amelyeket sokan küldenek mindenfelé, nem is lehet akadályozni. Ezért azt javasolta, mindaddig ne vegyenek tudomást a lapról, amíg az csupán az elhangzottak egyszerű és valósághű elbeszélését tartalmazza, és nem lázít. Szükségesnek látta, hogy a lapot kísérjék figyelemmel, és a szerkesztőt esetleg nyerjék meg a kormánynak. Bár a lapot, Stullert, majd ,,a legromlottabb elveket valló" fiatal expeditorát, Kálas Zsigmondot valóban figyeltették, s a besúgók azt jelentették, hogy Stuller „több szeretettel és részletesebben" közli az ellenzéki hozzászólásokat, a szerkesztő ellen nem léptek fel, s úgy látszik, megnyerésére sem történt kísérlet. 24 A következő, 1843—1844. évi országgyűlésről, amely az előzőnél lényegesen kedvezőbb politikai klímában kezdődött, két kézírásos tudósítást ismerünk, Záborszky Alajosét és Kari Lesigan német nyelvű újságját. Záborszky Alajos (1808—1862) a somogyi liberális csoport tagja volt, Kossuth régi híve, a Törvényhatósági Tudósítások, majd a Pesti Hírlap levelezője. Az országgyűlésen Majthényi József bárót képviselte. Utóbb, 1848—1849-ben képviselő, kormánybiztos, országgyűlési jegyzőkönyvvezető, minisztertanácsi előadó jegyző, a Pénzügyminisztérium és a kormányzói hivatal tanácsosa volt. Záborszky 1843. április 14-i kelettel küldte szét előfizetési felhívását, amely szerint „hazánk jelesbjei" és Kossuth maga is megígérték a vállalkozás támogatását. Pozsonyba érkezve azonban, ha igaz, igyekezett volna arra is rávenni Hajnik Károlyt, szerkesszék együtt a kerületi ülés naplóját. A gyorsíró azonban nemet mondott. Az Országgyűlési Tudósítások címmel először május 21-én megjelent lap külső jegyeiben, árában a már kialakult mintát követte (negyedrét formátum, hetente kétszeri megjelenés, általában egy ív terjedelemben; a szerkesztő, a lapzárta, a tartalom feltüntetése, folytatólagos oldalszámozás, előfizetési díj negyedévre 24 Ft). Záborszky az első számban félreérthetetlenül leszögezte a lap „irányát s színét". „Kitelhetően híven" közli a beszédek „velejét" — írta —, „azonban alkotmányunk célba vett üdvös átalakulására vezető törvényszerű haladás, szükség esetében a törvényszerű ellenzék elveihez forrón és szakadatlanul ragaszkodva tudósításaim a nemzeti lobogó alatt ugyanezen színt öltendik magokra". A lap az első negyedévben másfélszáz példányban készült, amit több mint negyven írnok másolt (június végéig közöttük volt Petőfi is). Augusztus 4-éig 22 szám jelent meg, amihez rendkívüli közlések, pótlások járultak, hogy a szerkesztő lépést tarthasson az eseményekkel. Záborszky az előfizetési felhívásban azt ígérte, „az országgyűlési beszédeken kívül a törvényhozás nevezetesebb momentumairól és más országgyűlési tárgyakról értekező modorban a rendes íveken felül adandó közlésekben kedveskedik". ígéretét mindaddig nem váltotta be. A július 25-i, 19. számban azonban a lap külalakjával és a kézbesítéssel kapcsolatos olvasói panaszokra válaszolva jelezte, hogy az augusztus 14-ével kezdődő negyedévben lapjainak „az Íratásból folyó hiányait" „tartalmuk érdekességével" pótolja, „több jeles férfiak [...] helyeslésével" hetente vagy kéthetente „az országgyűlés nevezetesb eseményeiről 'Szemle' czím alatt, s értekező modorban, ha a szükség úgy kívánja, eriticai közlésekkel" szolgál az olvasóknak. Az eredetileg mellékletnek szánt Szemle azonban hamarosan felváltotta magát a Tudósításokat, s a lap 1843 augusztusától 1844. június ele24 MOL MKanc. eln. 1839:857., 871., 1039.; Makoldy: i. m. 159—160.; Kálas Zsigmondra: MOL Informprot. 1839:53.33., 57.23., 63.30. stb.; a Ráday Gedeonhoz küldött öt fennmaradt jelentése: RL Ráday család. Ráday IV. Gedeon. Levelezés.