Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Spira György: Az úgynevezett Kossuth-címerről / 89–105. o.

Az úgynevezett Kossulh-címerrőí 91 1. A függetlenségi nyilatkozat díszes példányának fejléce nélkül tették s ezért az illetők eljárása közjogi tekintetben a semmivel volt egyenértékű. Tanúsítja ezt Püspöki Nagy Péter szerint például az, hogy a trónfosztás utáni hónapokban használt magyar pénzjegyeket továbbra is koronás címer ékítette, vagy az, hogy a szabadságharc elbuktakor orosz kézre került honvédségi csapatzászlókon kivétel nélkül koronás címert találunk, ami arra vall, hogy a honvédsereg mindvégig koronás címerrel ellátott zászlók alatt küzdött. Ezekből az érvekből azonban csupán annyi állja meg a helyét, hogy az országgyűlés 1849 áprilisában — mint Irányi Dániel

2 és Varga Zoltán

3 nyomán magam

4 is rámutattam már — valóban nem kiáltotta ki a magyar köztársaságot és hogy a korona nélküli címer bevezetéséről sem ekkor, sem később nem rendelkezett semmiféle jogszabály (ahogyan a törvény — láttuk — a koronás címer alkalmazásáról sem rendelkezett korábban expressis verbis). Azt viszont, hogy akik a trónfosztás után korona nélküli címert használtak, merőben magánbuzgalomból és Kossuth álláspontjától is eltérően cselekedtek így, már nem írhatjuk alá. Hiszen ismerjük például az országgyűlés által a trónfosztás után öt nappal elfogadott függetlenségi nyilatkozatnak egy díszes kézírásos példányát,

5 amelynek első lapján a keretrajz tetején Magyarország korona nélküli címere ékeskedik (Id. 1. képünket),^ s amely épp Kossuth irathagyatékának a részeként került idővel az Országos Levéltárba. És az sem áll, hogy a trónfosztás után is kizárólag koronás címerrel ékített Kossuth-bankókat használtak: természetesen használták a már korábban forgalomba került ilyeneket (hiszen 2 Irányi Dániel—Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847—1849. (Szerk. és bev.: Spira György). II. Bp., é. n. [1989]. 235-238. 3 Varga Zoltán: Az államforma és a kormány forma kérdése a debreceni trónfosztás után. (Századok. 1949. 176-177.) 4 Magyarország története tíz kötetben. VI. Bp., 1987. 374. 5 A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata, Debrecen, 1849. ápr. 19. OL Gy KGy II. V. 1. b.—355.