Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 87 téré jutván, így formálva adott a letartóztatás közember részeseinek magyarázatot például arra, hogy a jogtalanul letartóztatott Nádasdyné miért ragaszkodott a rabságban is a (fontos vagyoni iratokat, végrendeletet stb. őrző) leveles ládájához. Ebben a tanúvallomásban egyedülálló a 650-es áldozati létszám. Más tanúk a feltételezett áldozatok számát 170-re, 200-ra, 300-ra vagy 600-ra teszik. E számok sokszorozó, többszázas sommás kereksége is a folklór formáló hatását mutatja. Izgalmas kérdés viszont, hogy kinél? Maguknál a tanúknál avagy a vallomások feljegyzőjénél? A jegyzőkönyvek ugyanis korántsem a szó szerinti, mondatonkénti hitelességről árulkodnak. Inkább a vallomások összefoglaló sommazatát tartalmazzák. Tehát nemcsak a tanúk, de a jegyzők gondolatait, kifejezéseit, tudomását vagy/és vélekedését is tükrözik. Nincs kizárva, hogy ezek a lejegyzés módjának meghatározói. Tehát a számok jelölésében és a történet formálásában a jegyző ismereteivel is számolnunk kell, amikor az adatokat értékeljük. (És akkor még nem vettük számításba a koncepció meghatározó voltát.)

25 * # * A dolgok összefüggései, egymásra való hatásai tehát igen szövevényesek és bonyolultak. A történelmi távlat segíti ugyan az áttekintést, de a részletek, egyes események vagy jelenségek megítélésében nem célszerű sem a történelmi közhelyekre bízni magunkat, sem a felülnézet nagyvonalúságával sommázni a megállapításainkat. Akárcsak egy mai — akárcsak egy mindenkori — jogvita vagy bűnügy tényállásának tisztázásában: az úgynevezett „eset összes körülményei" nem kerülhetők ki, nem hanyagolhatók el, mert nélkülük nem lehet az igazságot az ítéletmondáshoz szükséges megközelítéssel kideríteni. Ami pedig Báthory Erzsébet ügyét illeti, ha azt a kor aktuális hitéleti ismereteivel és a közgondolkodás folklór-elemeivel is egybevetjük, az így feltárulkozó összefüggések is Báthory Erzsébet ártatlanságát, ügyének koncepciós, a róla állított „kegyetlenség" bizonyítékainak pedig a konstruált, hírveréssel gerjesztett rémhírből, babonából, vakbuzgóságból, meseelemekből összegyúrt voltát támasztják alá. 25 A ma ismert jegyzőkönyvek mindegyike átirat, így az így adódó elírások lehetőségével is számolnunk kell.