Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Borsa Iván: Ember Győző, a levéltáros / 5–15. o.

BORSA IVÁN EMBER GYŐZŐ, A LEVÉLTÁROS GYŐZŐ EMBER, THE ARCHIVIST: Győző Ember member of the Hungárián Academy of Sciences, director generál of the Hungárián National Archives for more than 29 years (1949—1978), died in December, 1993. The author — belonging for decades to bis closest colleagues — gives an outlook of the history of the Hungárián National Archives, in the mirror of the activities of its directors generál heading the Institution for the longest time (Gyula Pauler 1841—1903, Dezső Csánki 1857—1933, Győző Ember 1909—1993). He states that Győző Ember developed the Hungárián National Archives to such a levél, where the most important archives of the world are, considering both the arrangement and description of its holdings. Beside appreciating Győző Ember's outstanding results, the author finds inevitable to put the question why the Hungárián National Archives could not reach the same levél of the most important archives of the world. According to his opinion reasons have to be find in the identity problem caused by the ambivalent historians' and/or archivists' view widespread in the Central-European Archives. A Magyar Országos Levéltár 1974-ben emlékezett meg újjászervezésének 100. évfordulójáról. Ember Győző mint a Levéltár főigazgatója egyes részkérdésekre is kiterjedő átfogó tanulmányban tekintette át az intézmény száz évének történetét e folyóirat 1975. évi kötetében. Közel húsz évvel ezután a tanulmányt újraolvasva önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdés, hogyan lehet, hogyan kell ma elhelyezni az akkor jubiláló intézmény vezetőjét az újjászervezett intézmény immár 120 éves történetében? 1S74 óta Ember Győző volt a kilencedik vezető az Országos Levéltár élén. Ha az ő, valamint hat kinevezett és két megbízott elődje vezetői éveinek számát nézzük, azt látjuk, hogy hárman kiemelkedően hosszú ideig álltak a Levéltár élén. Pauler Gyula közel 29 évig, Csánki Dezső 20, Ember Győző pedig 29 évnél valamivel tovább. Ók hárman 78 esztendőn át vezették a Levéltárat, míg a négy kinevezett (Óváry Lipót, Nagy Gyula, Herzog József és Jánossy Dénes) meg a két megbízott (Döry Ferenc és Kossányi Béla) osztozott a fennmaradó 26 éven. Ebből arra is lehet következtetni, hogy legalább húsz év kell ahhoz, hogy a Levéltár vezetőjének neve tartósan összeforrjon az intézmény történetével oly mértékig, hogy a levéltárosok újabb és újabb generációja is ismerje nevüket nemcsak nyomtatásban megjelent műveik, hanem levéltári eredményeik és a fennmaradt szájhagyomány alapján is. Pauler Gyula (1841—1903), a 33 éves ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként lett országos levéltárnok. Felismerte, hogy a letűnt korszak központi kormányszervei iratanyagának összegyűjtése az aktuális legfőbb feladat, s igen komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ezek számára a budai Várban, az akkori kormányzati negyedben megfelelő elhelyezést biztosítson, és az iratanyag iránt mutatkozó kutatói igényt a Levéltár ki tudja elégíteni. A minden levéltári tapasztalat nélküli vezető külföldi tanulmányutat tett Németországban, hogy korszerű levéltárakat lásson. Az úttal nem volt szerencséje, mert ezekben a levéltárakban éppen a levéltári anyag levéltáron belüli átcsoportosítása, átrendezése volt napirenden, s Pauler is ezt tűzte ki célul az újjászervezett levéltárban. A program éppen