Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Érszegi Géza: S. Giovanni da Capestrano nella Chiesa e nella societa del suo tempo. (Atti del Convegno storico internazionale Capestrano – l'Aquila 8–12 ottobre 1986.). A cura di Edith e Lajos Pásztor. L'Aquila, 1989. / 208–209. o.

208 Irodalom házi beosztásáról Jerzy Kloczowski), valamint franciául és lengyelül arról, miként tükröződik Lengyelország története a pápai bullákban (Irena Suikowska—Kuras et Stanislaw Kuras). A köteteket publikáló lengyel tudósok példát mutatnak, miként lehet a jó ügyben vetett bizalommal, kitartással és lelkiismeretes munkával a nehézségek ellenére is maradandót alkotni valamennyiünk számára. Érszegi Géza S. GIOVANNI DA CAPESTRANO NELLA CHIESA E NELLA SOCIETÄ DEL SUO TEMPO (Atti del Convegno storico internazionale Capestrano — LAquila 8—12 ottobre 1986) a cura di EDITH e LAJOS PÁSZTOR LAquila, 1989. 408 p. Aligha valószínű, hogy magyar olvasónak be kell mutatni Kapisztrán Szent Jánost, hiszen tevékenysége, élete jól ismert nálunk is. Időnként azonban nem árt, ha az ilyen jól ismert, kiváló személyiség alakját reflektrofénybe állítják, hogy azokat az újabb kutatási eredményeket, amelyek a korával és a tevékenységével kapcsolatosak, össze lehessen foglalni. Jó alkalmat teremtett erre az összefoglalásra a Szent János szülőhelyén, Capestranoban, illetve LAquilában tartott tudományos tanácskozás, amelynek Kapisztrán születésének hatszázadik, halálának pedig 530. évfordulója adott aktualitást. Az életét és korát legjobban ismerő szakemberek tartottak előadást, s ezen előadások szövegét tartalmazza a kiadvány, amelynek szerkesztését — nem véletlen — két, évtizedek óta Itáliában munkálkodó magyar, Pásztor Edith és Pásztor Lajos professzorok vállalták magukra. A kötetben szereplő tanulmányok java része Kapisztrán Szent János életének azon szakaszával foglalkozik, amely magyarországi ténykedését megelőzi. Hogy milyen jelentős volt Kapisztrán addigi tevékenysége is, meggyőzően tükrözik a dolgozatok. Életét és tevékenységét E. Parutore foglalta össze. Pásztor Edith a közelmúltban elhunyt Raoul Manselli Kapisztránnal foglalkozó kutatásait és eredményeit ismertette, amint O. Capitani is a történetírásban elfoglalt helyét méltatta. M. Sensi róla, mint ferencesről rajzolt képet, mások, mint G, Marinangelli, a korabeli ferences lelkületről beszélt, vagy mint H. Hageneder, a Kapisztrán előtti ausztriai ferencesekről szólt. Többen foglalkoztak azzal a kérdéssel, miként értékelte korának jelenségeit Kapisztrán. M. C. de Matteis Kapisztránnak a társadalom számkivetettjeiről, C. Dolcini a pápa és a zsinat tekintélyéről, A. Poppi az igazságról és az igazságosságról, P. Vian a papi hivatásról vallott nézeteit ismertette. E d'Elia és D. Quaglioni a szószék emberéről, a szószékről megszólaló jogászról és prófétáról rajzolt hű képet. Volt azonban szó Kapisztrán és az Abruzzók vidékén élők kapcsolatáról (A. Clementi), műveinek kinyomtatásáról (W. Capezzali), a Kapisztránról és világáról készült ábrázolásokról (S. Gieben és F. Bologna). A bennünket közelebbről érintő tevékenységével, Európa védelmével Szakoly Ferenc előadása, konkrétan Nándorfehérvár ostromával pedig A. Massala foglalkozott. Végül Kapisztrán Szent János jelentőségét, az obszerváns ferencesek szerepét a XV századi egyházban K. Elm foglalta össze. Előadását Kapisztrán saját szavaival zárta, melyet Philippo Calandrini bíborosra mondott 1449-ben. Eszerint őre, reformátora, megmentője és védóje volt világának, s ez formálta őt szentté, történeti személyiséggé.