Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

Bakach-Bessenyey György 1943—1944. évi tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival 157 a kisebbet, azaz a német megszállást választhatja, miáltal a szovjet hadsereg előretörése a magyar határoknál megállítható. Ez a feltételezés azonban minden alapot nélkülözött. A szövetségesekkel való katonai együttműködés kialakításának első feltétele katonai­lag megfelelően képzett és megbízható személyek kiküldése a tárgyalások helyszínéül szol­gáló országokba, illetve ilyen személyek fogadása Magyarországon. Egy katonai attasé Isz­tambulba kiküldését az angolok is többször sürgették. B Miután e kérdésnek a másik oldal láthatóan nagy jelentőséget tulajdonított, különösen körültekintően kellett volna eljárni a megfelelő személy kiválasztása során. Rakolczay László berni kiküldetését, mind Bakach­Bessenyey György követ, mind az amerikai tárgyalópartnerek — korábbi jobboldali elköte­lezettségére való tekintettel — kezdetben bizalmatlanul fogadták. Ez a bizalmatlanság ké­sőbb oldódott, de működésének érdemi megítéléséhez a rendelkezésre álló dokumentumok még nem szolgáltatnak elegendő információt. Mind az angolokkal, 14 mind az amerikaiakkal 15 hónapokon keresztül folyt az egyezte­tés a szövetséges hadseregek kötelékébe tartozó személyiségek fogadásáról. Feladatuk ket­tős lett volna: egyrészt hírszerzői tevékenység végzése, és információk továbbítása a szövet­ségesek hírszerző központjaihoz, másrészt pedig — kedvező katonai fordulat esetén — összekötői szerep betöltése a magyar vezérkar és a szövetséges hadseregek főparancsnok­sága között. Végül is a britek — bár 1944 áprilisára tervezték — az időközben bekövetke­zett német megszállás miatt nem érkeztek meg Magyarországra. Az amerikai katonai meg­figyelők fogadásának gondolatát az amerikai tárgyalópartnerek 1943. szeptember 30-án vetették fel először, amit Budapesten kezdetben teljesen kivihetetlennek ítéltek. Több mint öthónapi egyeztetés (mintegy 15 üzenetváltás) után azonban mégis sikerült megállapodni, hogy két amerikai tisztet fogad a magyar fél, akik repülőgéppel, ejtőernyővel érkeznek 1944. március 12—15. között a Dunántúlra, s a horvát határ közelében fognak leugrani. A , ,veréb akció" néven ismertté vált történet folytatását már különböző feldolgozásokból és memoárokból 16 tudjuk: március 16-án az amerikai törzstisztek (három fő) a megbeszélt helyre megérkeztek, s őket Budapestre szállították. A néhány nap múlva bekövetkező meg­szállás miatt azonban március 24-én német fogságba kerültek, s így feladatukat nem telje­síthették. Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy Dullesnak az ügyről igazoló jelentést kellett készítenie saját felettesei részére, melyhez 1944 április elején Bakach-Bessenyey an­gol nyelvű feljegyzésben foglalta össze az egyeztetés kronológiáját és a fontosabb üzenetek lényegét. 17 Magyarország belpolitikai kérdései látszólag csak ,,baráti" érdeklődés vagy informá­ciókérés formájában vetődtek fel a megbeszéléseken, hiszen az amerikai tárgyalópartne­reknek e vonatkozásban aligha volt felhatalmazásuk. Ennek ellenére szembetűnő, hogy az ország demokratizálásának és a kormány átalakításának kérdései, illetve egyes ellenzéki u Juhász Gyula (összeáll.): Magyar—brit titkos tárgyalások... i. m. 63. és 68. sz. irat. 14 Juhász Gyula (összeáll.): Magyar—brit titkos tárgyalások... i. m. 92., 94., 95/b-c, 99/b., 100/a-b sz. irat. 15 Vö.: 5., 9., 11., 14., 16., 17., 22., 25., 26. sz. irat. 16 Szentiványi Domokos: Csonkamagyarország külpolitikája 1919. június—1944. március 19-ig. Kézirat 837—838. OL K 63. Külügyminisztérium. Politikai osztály 473. cs.; Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhi­dáig. Bp., 1978. /Tények és tanúk/ 147—156. Kovács Imre: Duke ezredes jelentkezik. Új Látóhatár, 1968. 6. sz.; Kovács Imre: Magyarország megszállása. Bp., /1990/ 36—44. Az ejtőernyős misszió történetét megírta az ameri­kai csoport vezetője is: Florimond Duke: Name rank and serial number. New York, 1969.; Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt, Újszászy István vezérőrnagyot az Államvédelmi Központ vezetőjét és másokat többek között éppen az amerikai hírszerzők fogadása és elrejtése miatt, s ezáltal a német megszállás kiprovokálása miatt fogták perbe a Lakatos-kormány idején 1944. október elején. Szombathelyi Ferenc: i. m. 33. és 69.; valamint: Szakoly Sándor: Szombathelyi Ferenc vezérezredes és társai a Honvédvezérkar főnökének bírósága előtt. Budapest, 1944. október 11—12. (Hadtörténelmi Közlemények 1986 1 sz. 182—202.) ' 7 OL P 2066 7 dosszié

Next

/
Thumbnails
Contents