Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

146 Molnár András Ha szabad minden egyesnek a fejedelem legfőbb hatalmához folyamodva igazságot kérni, mint ezen kegyelmes udvari válasz maga is világosan mondja, egy egész törvényhatóságnak nemcsak szabad, sőt kötelessége is felszólalni ott, hol sérelmet lát, s újabb sérelemtől méltán tart. Mi is nemcsak Kossuth Lajos ügyében, nemcsak őmellette, hanem az egész nemzetnek ügyében, az egész nemzet sértett jogai mellett, mint a hazának törvényes kiegészítő része szólaltunk fel alázatos felírásainkban, mert meg vagyunk győződve, hogy azokat, mik a megyék nyilvános köztanácskozásaiban, melyeket törvényen kívül korlátolni a haza rendszerének veszélyeztetése nélkül nem lehet, nyilván mondatnak és végeztetnek, akár egészen, akár részenként, különbség nélkül, vagy kiszemelve, szóval vagy írással, bérért vagy ingyen közleni annyira kétségtelen joga minden egyes polgárnak, ezen jog pedig annyira közkincse a nemzetnek, hogy egyiket a másiknak sérelme nélkül korlátolni nem lehet. Nem dorgálást érdemlénk tehát, midőn e közkincset féltve, annak megóvása mellett fiúi bizodalommal teljes kérelmünket Cs[ászári] K[irályi] Felséged atyai keblébe kiöntöttük, mert nem vétkes tettet, hanem törvényes jussot és gyakorlatot pártolánk. Vétek kiváltságnak tárgya nem lehet, ha tehát Kossuth Lajosnak levelezése csak azért tiltatott el, mert kiváltságot eszközölni nem akart, az ő cselekedete magában véve vétkes nem lehetett, de kiváltság tárgyává sem teszik törvényeink a levelezéseket, és tudósításokat, s arra senkinek kizáró jogot nem adnak, s ott még a gyakorlat is, melyet a múlt országgyűlése hasonlóul szerkesztetett országgyűlési tudósításoknak több kiadói szakadatlanul nyilván és köztudományra folytattak, meg gyakorlatban is kétségtelenné teszi ezen természeti jussnak törvényességét. Ezeknél fogva mind az előbbi, mind pedig e jelen közgyűlésünkből Cs [ászári] K[irályi] Felségedhez jobbágyi alázattal intézett felírásainkban felhozott okaink törvényességéről teljesen meg lévén győződve, s valamint eddig, úgy ezentúl is törvényeink sérthetetlen szentségének hódolva, s Felséged királyi személye s nemzetünk iránt egyaránt buzgó szeretettel s hűséggel ismételjük forró igazságos és törvényes kéréseinket, s Császári Királyi Felségednél legmélyebb alázattal esdeklünk, hogy amiket törvényen s igazságon alapulva tisztelettel felterjesztünk, mindenkor atyai kegyességgel fogadná, szent és sérthetetlen fejedelmi tisztéből s törvényes hatalmából kedvező törvényes királyi válaszokkal orvosolni kegyelmesen méltóztassék. Eredeti fogalmazvány. ZML. kgy. ir. 1837:873/874. 9. Zalaegerszeg, 1837. augusztus 14. Zala megye felirata az uralkodóhoz a perbe fogott barsi ellenzékiek ügyében

31 Az egymást váltó sérelmek súlyos terhe alatt roskadó polgári szabadságot hazánkban ismét egy újabb csapás érte, midőn Bars vármegyének némely tagjai, nékünk is véreink s polgártársaink közgyűlésen, köztanácskozások folytában nyilván előadott véleményeikért 31 Zala megye 1837. augusztus 14-i közgyűlése tárgyalta Bars megye 1837. június 15-i körlevelét, amely hírül adta, hogy a barsi ellenzék nyolc tagját részben hűtlenségi, részben pedig becstelenségi perbe fogták. Bars megye 1936. december 12-i közgyűlésén a felszólalók éles hangon támadták a Királyi Táblát az ifjak perében elkövetett törvénytelenségekért (valamint Pálffy kancellárt Pest megye küldöttségével szemben tanúsított magatartásáért) . Vay Ábrahám gróf vizsgálata nyomán Balogh János, Kosztolányi Péter és Lipovniczky Vilmos ellen hűtlenségi, Ambró Antal, Máriássy József, Rudnyánszky Flórián, Sebestyényi Ignác és Szabó János ellen pedig becstelenségi (infamia-) per indult. (Kossuth Lajos iratai 1837. május — 1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. (Sajtó alá rendezte: Pajkossy Gábor) Bp., 1989. 78., 372—373.) A barsiak támogatására — Deák beszéde nyomán — ezügyben is tiltakozó feliratot fogadott el Zala. (ZML. kgy. jkv. és ir. 1837:1603., vö. OL A 105. Informations-Protokolle der ungarisch-siebenbürgischen Section. 1837. szept. 2-i ülés 2—3.)