Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

138 Molnár András is gyakorlott, nem pedig az önkényből, s egyoldalú kormányi rendeletekből eredett szabá­lyok[na]k használását a szók legegyszerűbb természeti értelménél fogva ismeri el, úgy ha­sonlóul az [1]827. e[sztendei] 3. törvénycikkely egész foglalatja a[z] [1]821. és [1]823. esz­tendők[ne]k szomorú, s nemzeti önállásunkat végveszéllyel fenyegető, s megboldogult koronás királyunk által is olyanok[na]k ismert, s az egyoldalú kormányi rendeletekből ere­dett nemzeti közsérelemnek megszüntetéséről, s jövendőre ilyenek[ne]k ki nem adásáról nyújtott biztosító kezesség. Azon biztosítás, melyet Felséged az említett ifjak ellen elkez­dett pörnek a törvény szoros rendelése szerint leendő folytatásával a fentebb érintett királyi válaszában nyújtani méltóztatik, fájdalminkat nem enyhítheti, mert vérző kebellel kell megvallanunk, hogy mindemellett sem a pörben, s annak folytatása módjában, sem a vád­lottak megelőző letartóztatásában törvényeink s az igazság kiszolgáltatásának törvény által meghatározott rendszere megtartva nem valának. Ez újabb sérelemből eredő méltó pana­szainkat m[últ] ejsztendei] október 3-i közgyűlésünkből Cs[ászári] K[irályi] Felségedhez mint urunkhoz s királyunkhoz jobbágyi alázattal, s fiúi bizodalommal eltelve egy különös felírásban, 19 s egy evégre kebelünkből választott küldöttség által szóval is előterjeszteni óhajtottuk, de küldöttjeinknek Felséged királyi széke elébe juthatás is mély fájdalmunkra megtagadtatott. Előadtuk mi azután alázatos felírásunkban, hogy a felségbántás bűnében való részvé­telről vádlott, s a polgári törvényhatóságok rendes befolyása nélkül katonai erő által befo­gatott néhány hazafiak ellen a per mindezen elszámlált törvényeink sérelmével, s a törvé­nyes rendszernek ellenére titkon folytattatik, midőn őket nem az összes királyi tábla, mint törvényes első bíróság maga színe előtt, hanem csak némely küldöttjei a tömlöcükben hall­gatják ki, a per felvétele és kikiáltatása zárt ajtókkal tétetik, védőik pedig a titoktartási es­küre szoríttatnak, sőt még arra is kényszeríttetnek, hogy védenceik ügyében másoktól taná­csot se kérhessenek, törvényes orvoslásért akartunk esdekleni, azonban sérelmünk meg­hallgatva nem lett, sőt küldöttjeinknek a királyi szék elébe is juthatás is lehetetlen vala. Felséges urunk! Királyunk! Látnunk azt, hogy mikor Európa minden alkotmányos or­szágaiban a felségbántás bűnében valóságos és tettleges résztvevők felett is az igazság ki­szolgálása a legnagyobb nyilvánossággal gyakoroltatik, — hazánkban akkor a törvény és alkotmány pajzsa alatt élő szabad polgárok élte és értéke felett a bosszuló igazság a titok leplébe burkolva lép fel, de még e szerencsétlenek ügyében a felszólalhatás és az egyes tör­vényhatóságoknak fejedelmek elébe járuihatás is, melytől sem törvény, sem az eddigi szo­kás által nem tiltatnék, s akiktől oly számos alkalmakban a tisztelkedő és szerencsét kívánó kiküldöttségek elfogadtattak, e jelen esetben a hatalom nem akaró szavával elzárattatnak, s hogy igaz fájdalmaik[na]k, törvényes és buzgó kívánataik[na]k önmagok szeretett feje­delmek előtt szóval is kifejezők ne lehessenek, tilalmaztatnak, mindnyájunk előtt a legke­servesebb, s a jövendőt legborzasztóbb képekbe tüntető egy jelenet. Mert ahol ilyenek tör­ténnek, s történhetnek, ahol a szabadságuktól megfosztott polgárok még a törvénykezés rendszerének szoros megtartásában sem lelhetnek oltalmat, ahol a titkos törvénykezés ki­zárja a nyilvánosságot, hol a szabad védelemnek sérthetetlen természeti és törvényes igaza bármi önkény által megszoríttatik, sőt elfojtatik, ott elenyészett a személybeli közbátorság, a törvény sérthetetlen szentsége nem védi a polgárok szabadságát, és nincs kezesség, mi a bevádlottat szinte, mint az egész hazát biztosan megnyugtassa aziránt, hogy önkény nem gyakoroltatik. 19 Utalás a 4. sz. feliratra. A „szomorú" 1821/1823-as esztendők idején az uralkodó országgyűlési hozzájá­rulás nélkül vetett ki adót és rendelt el újoncozást, amikor pedig a törvénytelen rendeletek végrehajtását a megyék megtagadták, katonai karhatalmat vetettek be. Az ország alkotmányának tiszteletben tartására csupán az — emlí­tett — 1827:111. tc.-ben tett ígéretet az uralkodó.

Next

/
Thumbnails
Contents