Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-levéltár és története / 107–117. o.
A Kossuth-levéltár és története 109 Vö. múz. ig. 1799/1894 3097/94. sz. Kossuth Lajos iratai és levelezése megj.: 1896 végéig kettős zár alatt tartandó 3 láda irat 1894. december 28. növ. naplószám: 48. Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tódor ajándéka vkm 57686/94 sz. engedélyével Kossuth Lajoshoz intézett feliratok és díszoklevelek Az eladók kívánságának megfelelően a 3 láda anyagot csak 1896-ban kezdték feldolgozni a levéltárosok azzal, hogy az iratokat időrendbe sorolták és mindegyikre rákerült a ,,Kossuth Lajos iratai" feliratú bélyegző. További feldolgozására az 1930-as években már az Országos Levéltárban került sor. Első lépésként a palliumokra ráírták a , ,Turini hagyaték" rövidítéseként a Tbetűt és az időrendnek megfelelő sorszámot, 1—8367-ig. Ezzel párhuzamosan minden iratról lajstromlapot vettek fel, melyen szerepel az irat fajtája, nyelve és terjedelme, esetenként rövid tartalmi ismertetés is. E munka folytatásaként az 1950-es években a lajstromlapok mintegy 70%-a regesztává bővült. E munkálatok során — konkordanciajegyzék készítésével párhuzamosan — néhány iratot átsoroltak a Kossuth-levéltár más részeibe, valamint az OHB-iratok közé, továbbá az 1848/49-es személyek önálló fondjaiba és egy-egy családi levéltárba. Az időrendi sorozatban 9029 db irat maradt a turini hagyatékból. A turini hagyaték elsősorban Kossuth Lajos emigrációs tevékenységének anyagából áll, kibővülve a Kossuth által Magyarországról magával vitt iratokkal. Az anyagban megtalálható Kossuth leveleinek fogalmazványa, beszédeinek, tanulmányainak tervezete és fogalmazványa, a róla szóló újságcikkek ki vágatai, az emigránsok sok esetben hozzá került, nála elhelyezett levelezése. Jelentős egységet képezett az Irataim az emigrációból című kiadvány előkészítésével kapcsolatos levelezés és a kötetek szerkesztése során készített iratmásolatok és fordítások anyaga. (Ez utóbbi az 1956-ra lezárult rendezés során kiemelésre került a turini hagyatékból és önálló tárgyi csoportot képez.) Az 1956-ig terjedő átrendezések után a turini hagyatékból további kiemelés és áthelyezés nem történt. 3. Kossuth Archiv Az 1848-as forradalom bukása után Kossuth hátrahagyott iratait lefoglalták és Bécsben a Haus-, Hof- und Staatsarchivban helyezték el, s ellátták a ,,Kossuth Archiv" feliratú bélyegzővel. Az iratok visszavételére több kísérlet történt, s a kiegyezés után Kossuthnak átadták magániratai egy részét, mely így a turini hagyaték részévé vált, a többi azonban csak a bádeni levéltári egyezmény végrehajtása során került 1927-ben az Országos Levéltárba. Az iratanyag egy része, a hivatalos iratok, a megfelelő 1848/49-es minisztériumi iratok közé kerültek, a többi a Kossuth-levéltárba, elsősorban az időrendi sorozatba nyert elhelyezést. (Megjegyzendő, hogy Pénzügyminisztérium, elnöki iratok — H 20 — és a Kossuth Lajos miniszteri iratai — H 21 — állagban Kossuth 1848 április—szeptembere közötti magánlevelezésének több darabja maradt.)
