Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.

A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949—1952 95 Sándorné (Hódmezővásárhely) fordult a minisztériumhoz. Grünberger Adolf (Balassagyarmaton volt nyomdája) 1955-ben, majd 1956-ban ismét 15 000—20 000 Ft kártalanítási előleget kért. Bozó Mihály (Csongrád) 1957-ben már nem is kártalanítási előlegért folyamodott: ,,kérem, hogy az 1949-ben államosított nyomdaüzemem árának résztörlesztése fejében 60 000 Ft-ot utaljon ki a t. Minisztertanács részemre.' '

52 A kérelmeket elutasították, arra hivatkozva, hogy 1949 óta nem jelent meg jogszabály a kártérítésről. Az új kormányprogram kihirdetése után, 1953-tól egyre sűrűbben érkeztek a minisztériumokhoz a kártalanítási kérelmek, s ezek elsősorban a Könnyűipari Minisztériumot érintették. 1954-től a Minisztérium többször kísérletezett a gépek igénybevételével, továbbá az államosítással kapcsolatos panaszok átfogó rendezésével; javasolták a Minisztertanácsnak, hogy alkossanak jogszabályt a kártalanításról. 1957 februárjában már az Igazságügy minisztérium is tárgyalta , ,az egyes állampolgárokat ért vagyoni hátrányok problémáját.'' Az előterjesztésre azonban a Könnyűipari Ministerium Jogi osztálya meglehetősen elutasító választ adott, s ez visszalépés volt korábbi álláspontjához képest. ,,A kártérítés kérdését sem politikailag, sem gazdaságilag még csak fel sem szabad vetni", hiszen veszélyes lenne az olyan megfogalmazás, amelyből , ,az derül ki, hogy az elmúlt időszakra a törvénysértések jellemzőek", s a kártalanítások kifizetése rendkívül nagy terhet jelentene az államkincstár részére. Ha mégis foglalkoznak a kérdéssel, a jogszabály ne kártérítésről, hanem méltányossági alapon történő anyagi segítségről intézkedjen. Ezt is csak azok kaphatnak, akiktől az 5410/1945. ME sz. rendelet alapján vettek igénybe gépeket, üzemi felszerelési tárgyakat, anyagkészletet. Az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet alapján történt államosítás miatt nem igényelhető juttatás. Az Igazságügyminisztérium rendelettervezete 1959-re elkészült, de a Minisztertanács úgy döntött, nem adják ki a rendeletet, hanem Apró Antal (az MT elnökhelyettese) határoz majd az egyes jelentősebb ügyekben.

53 FÜGGELÉK A nyomdaipar államosításával kapcsolatos iratok a Könnyűipari Minisztérium következő állagaiban találhatók:

54 Elnöki főosztály (1949—1950) határozatok felszámolásokról határozatok állami tulajdonba vételről, vállalatvezetők kirendelése J

;ntesítési kérelmek rtalanítási kérelmek, kérdőívek, listák a Népgazdasági Tanács részére yzeti főosztály (1950) a már államosított cégekhez újabb vállalatvezetők kirendelése Törvényelőkészítési és jogi osztály (1950) 52 MOL, XIX-F-7-t, 230. doboz, 1610-VI/TJ/1955., E. S. 1406-9/771955. E. L., 1179-9/1955., 607-9/T/1956. G. A., 72-9/T/1957. B. M. 53 MOL, uo., 230. doboz. Nagy Józsefné miniszter levele Apró Antalhoz, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez, 1959. április 17. Ehhez a levélhez csatolták a következő iratokat. Könnyűipari Minisztérium Titkárság feljegyzése az Igazságügyi Minisztérium javaslatáról (Egyes állampolgárokat ért vagyoni hátrányok problémája) 1957. április 9., Legfőbb Ügyészség javaslata az 5410/1945. MEsz. rendelet2.§-a végrehajtásának mellőzése miatti panaszok orvoslására, 1957. február 16.; Könnyűipari Minisztérium Titkárság feljegyzése Nagy Józsefné részére (nyugdíj, kártalanítás, rehabilitációs kérelmek) 1956. október 11.; Könnyűipari Minisztérium Titkárság levele a Minisztertanács Titkárságához (kártalanításról) 1954. március 5. 54 Az 1949 december előtti államosítások egy részével kapcsolatos iratanyag az Iparügyi Minisztérium fondjában található.