Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.
92 Csapó Mária nak. Békés megyében a gyulai Dürer Nyomda tulajdonosának a fiát a békéscsabai Tevan Nyomdához helyezték gépmesternek, a Tevan Nyomdából pedig egy gépmestert irányítottak a Dürer Nyomdába. 45 1950 folyamán az alkalmatlannak bizonyult telepvezetőket leváltották 46 , de még ezután is sok vállalat élén volt nem nyomdaipari szakember. A nyomdák felszereléséről, berendezéséről csak elszórt adatok találhatók a jelentésekben. 1950 nyarától a Nyomdagépjavító N. V. végezte azon kis nyomdák felszámolását, amelyeket nem akartak tovább működtetni. 47 A leltárak ellenőrzése során kiderült, hogy azok nem készültek a kellő pontossággal és gondossággal, a papír- és betűanyagot csak becsléssel vették fel, nem pedig méréssel. A leltárak nagy részét nem értékelték, ahol az értékelés megtörtént, jórészt nem hozzáértő emberek végezték. Számos kisüzem leltára hiányzik. Hasonló megállapításokat olvashatunk az Irodanyomtatványipari Egyesülés vezetőjének egy évvel későbbi feljegyzésében is, ő is megkérdőjelezte az államosítási leltárak pontosságát és hitelességét, szerinte , ,az államosításra kiküldött elvtársak nagy többsége... részben hozzá nem értésből, részben tapasztalatlanságból, a követelményeknek egyáltalán nem megfelelő leltárakat vett fel.' ' 48 A nyomdák helyzetéről az államosító vállalatok jelentéseinél jóval részletesebben tájékoztatnak az egyes nyomdák államosítási iratai. Egy-egy nyomda államosítása során a következő dokumentumok készültek: — 1949. december végén felvett leltár — a minisztérium körrendelete alapján adatszolgáltatás a Papír- és nyomdaipari főosztály részére (a cég neve, címe, tevékenységi köre; az ipari termelés mellett folytat-e kereskedelmi tevékenységet, van-e nyílt árusítási üzlete; pénzforgalmát hogyan bonyolítja le; hol és milyen feltételek mellett fizeti adóját; az üzem saját vagy bérelt ingatlanon van-e, az üzemi ingatlanon kívül van-e a cég nevén az üzemtől külön álló, nem az üzem céljaira szolgáló ingatlan. 49 — adatszolgáltatás a 4365/1949. MT. sz. rendelet alapján; — zárómérleg (1950. február—március); — jegyzőkönyv az államosított nyomda beolvasztásáról valamelyik vállalatba, vagy átadásáról valamelyik nyomdaipari egyesülés részére (1950—1951); — átadási leltár (1950—1951). A felsorolt irattípusok azonban nincsenek meg minden nyomdánál hiánytalanul, s a meglévők sem mindig megbízhatóak. Az 1949 decemberében felvett leltárak pontosságát (mint utaltunk rá) már a korabeli ellenőrzések során kétségbevonták. A feltüntetett gépek, berendezések, áru- és anyagkészlet mellé gyakran nem írták az értékét. Az átadási leltárak nemigen regisztrálták az 1949 decembere óta eltelt változásokat; sok esetben szó szerint megegyeznek az államosítási leltárakkal. A volt nyomdatulajdonosok közül kevesen kérték, hogy mentesítsék az állmosítás alól üzemüket (erre az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet alapján nem is volt lehetőségük); 45 MOL, XIX—F—7— rr, 13. doboz, 31. tétel. Államosító nyomdák jelentései. 46 MOL, Könnyűipari Minisztérium, 1949—1980, Személyzeti főosztály iratai, (a továbbiakban: XIX— F—7—v) 650.273/1950. sz. A pápai Református Főikola Nyomdája vállalatvezetőjét már 1950. január 13-án leváltották, s helyette nyomdai berakónőt rendeltek ki telepvezetőnek. 47 MOL, XDÍ—F—7—rr, 12. doboz, 29 tétel. Az 1949. 20. t. e. rendelettel államosított és felszámolásra kerülő vállalatok névsora. A fővárosban 156, vidéken 131 üzemet számoltak fel. 48 Uo., 1. doboz, 547-A-1950. sz., 1300-A-1950. sz.; 3. doboz, 1955-B-1951. sz. 49 A 40.507/1950. KipM sz. körrendelet alapján valamennyi államosított üzemnek ki kellett töltenie egy kérdőívet, és azt megküldeni az illetékes iparági főosztály pénzügyi osztálya részére. A Papír- és nyomdaipari főosztály anyagában lévő kérdőíveket nagyon hiányosan töltötték ki, a többi iparági főosztály iratai között viszont csak elvétve fordul elő ez a kérdőív.
