Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.

90 Csapó Mária nem kerülhetnek ki a vállalattól a szabadalmak, technológiai leírások, egyéb műszaki rajzok, iratok. Az utasítás részletesen szabályozta a pénzkezelés módját, továbbá az adatszolgáltatást. A vállalatvezető hivatalba lépésének napján leltárt kell készíteni a vállalat vagyonáról (áru, nyesanyag, berendezés és felszerelés stb.). A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a vállalatvezető vegye igénybe a szakemberek (mérnökök, művezetők, szakmunkások, tisztviselők) szakértelmét; a fizetett alkalmazottakat nem, a vezető szakembereket csak miniszteri engedély alapján lehet elbocsátani. „Annak a lelkes hangulatnak, amely az érintett vállalatok állami tulajdonba vételének természetes következménye, nem szabad politikai nyugtalansággá, a termelés zavartalanságát akadályozó tényezővé válni." Ezért a vállalatvezető legyen szoros kapcsolatban az üzemi pártszervezet funkcionáriusaival, ill. az Üzemi Bizottsággal (ahol ilyen szervezetek nincsenek, ott a ,,legfejlettebb párttagokkal, bizalmiakkal''). A munkabér pontos kifizetését minden körülmények között, minden más kifizetést megelőzően biztosítani kell.

39 A papír- és nyomdaipari kisüzemek államosítását a már állami tulajdonban lévő 27 nyomda és 4 papírfeldolgozó-ipari vállalat munkatársai hajtották végre.

40 (A nyomdákkal párhuzamosan ugyanis az összes papírfeldolgozó-ipari üzemet is államosították, alkalmazottaik létszámára való tekintet nélkül. Az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet alapján csak azokat a papíripari vállalatokat lehetett volna államosítani, amelyek munkavállalóinak létszáma elérte a 10 főt.) A Papír- és nyomdaipari főosztályon — az államosító nyomdák szerinti csoportosításban — listák készültek az államosítandó üzemekről. 1949. december 28-án

41 a reggeli órákban megkezdődött a nyomdák államosítása. A megbízottak magukkal vitték az említett két rendelet, a könnyűipari miniszteri utasítás példányait, a listákat és az egyes vállalatvezetői kirendelésekről szóló határozatokat.

42 Az államosítást az éjszakai órákban is folytatták, 1949. december 30-án reggel 6 órára már 583 üzem állami tulajdonba került, majd 1950. január közepére befejeződött az iparág államosítása, amely kb. 660 céget érintett.

43 Az államosításról naponta jelentést kellett küldeni a minisztériumnak. A legtöbb beszámoló csak a volt tulajdonos és az üzem nevét, címét, az államosítás tényét, a létszámadatokat közölte. Néhány jelentés szólt az államosítás fogadtatásáról, az üzemek helyzetéről (felszerelésről, a tulajdonos eltávolításából adódó problémákról) is. Kiderült, hogy a listák meglehetősen pontatlanok. Egy-egy nyomda több vállalat listáján is szerepelt. Feltüntettek olyan üzemeket is, amelyek már az 1930-as években megszűntek. Sok üzem tulajdonosa 1948—1949 folyamán eladta a berendezést. Számos esetben a Pénzintézeti Központ felszámolta a vállalatot, vagy megkezdte a felszámolást. Egyes vállalatokat már 1948—1949-ben államosítottak. Az Athenaeum Nyomdának pl. 40 céget kellett államosítania; ezek közül 1949 decemberére már 19 megszűnt, vagy felszámolták, 39 15.930/1949. sz. Az Elnöki főosztály anyagában nincs meg az eredeti irat, egy sokszorosított példánya található a MOL, XIX—F—7—rr, 31. tétel iratai között. 40 A fővárosban működő, már állami tulajdonban lévő valamennyi nyomda és papírfeldolgozó vállalat közreműködött a fővárosi üzemek államosításában. A vidéki nyomdákat a következő vállalatok vették állami tulajdonba: Bács-Kiskun megye — Egyetemi Nyomda, Franklin Nyomda; Békés megye — Békési Nyomda, Alföldi Nyomda, makói Szabadság Nyomda; Baranya, Somogy, Tolna megye — Pécsi Szikra Nyomda; Borsod-AbaújZemplén, Heves megye — Borsodi Nyomda; Csongrád megye — hódmezővásárhelyi Vásárhely Népe Nyomda, makói Szabadság Nyomda, szegedi Délmagyaroszág Nyomda; Fejér, Veszprém megye — Veszprémi Szabadság Nyomda, Szabad Vas Megye Nyomda; Győr-Sopron megye — Szabad Vas Megye Nyomda, Szabad Győr Nyomda; Hajdú-Bihar megye — Alföldi Nyomda; Komárom megye — Szabad Győr Nyomda; Nógrád megye — Közlekedési Nyomda; Pest megye — Franklin Nyomda; Szabolcs-Szatmár megye — nyíregyházi Dózsa Népe Nyomda; Vas, Zala megye — Szabad Vas Megye Nyomda. 41 Az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet kihirdetésének a napján. 42 MOL, XDC—F—7—rr, 10. doboz, vállalatvezetői kirendelések; MOL, XIX—F—7—a. 6. doboz. 15929/ 1949. sz. 16.172/1949. sz. 43 MOL, XIX—F—7—rr, 13. doboz, 31. tétel. Ez a szám magában foglalja a már felszámolt és korábban államosított üzemeket is.