Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.
A levéltárügy rendezéséről, szóló 1947. évi XXI. te. 51 A törvénytervezet nem kívánt a Hadilevéltár ügyeivel foglalkozni: 57. §-a kimondta, hogy a törvény rendelkezései nem vonatkoznak az államfő katonai irodájára és a honvédség hatóságaira, hivatalaira és intézményeire. Farkas Ferenc vezérőrnagy, a Hadilevéltár parancsnoka 44/Kt. Lt. 1944. sz. alatt 1944. január 22-én kelt levelében arra kérte Jánossy Dénest, állapodjanak meg abban, hogy melyek azok az iratok, amelyek az Országos Levéltárban és melyek azok, amelyek a Hadilevéltárban őriztessenek. E megállapodás képezhetné alapját minden további lépésüknek. Jánossy Dénes 242/1944. sz. válaszlevelében február 14-én úgy foglalt állást, hogy a Hadilevél tár és a felállítandó honvédkerületi levéltárak őrzési körébe tartoznak a honvédség hatóságaihoz, parancsnokságaihoz, testületeihez és intézményeihez érkezett, illetőleg azok működésében keletkezett és rendeltetésük szerint őrizetük alá tartozó iratok. A Honvédelmi Minisztérium iratainak, kormány főhatóság lévén, az Országos Levéltárba kellene kerülnie, de mivel iratanyaga elsősorban hadtörténeti jelentőségű, az Országos Levéltár ezt az iratanyagot a Hadtörténeti Levéltár őrizete alá tartozónak tekinti. Az Országos Levéltár (Jánossy Dénes, Kossányi Béla és Sinkovics István) és a Hadilevéltár (Farkas Ferenc vezérőrnagy és Timon Béla ezredes) közös jogszabálytervezetet készítettek a hadilevéltári iratanyagra és a hadilevéltárakra vonatkozóan. Ennek alapján a törvénytervezetbe egy új (a IV. számmal jelzett) fejezetet iktattak be, s így a fejezetek száma az eddigi 13-ról 14-re gyarapodott. Markó Árpád ezredes írásos véleményezésében olyan megoldást is elképzelhetőnek tartott, hogy a Hadilevéltár régebbi — az I. világháború előtti — iratanyagát a kezelőszemélyzettel együtt az Országos Levéltár venné át, és csak az ez utáni iratok (és a könyvtár) maradnának meg a Hadilevéltár őrizetében. A Hadilevéltár további fennmaradása esetére szükségesnek vélte kimondani, hogy az itt foglalkoztatott tisztektől az egyetemi végzettséget és a levéltárosi szakvizsgát meg kell követelni. Bár a törvénytervezetet egészében és részleteiben is nagyra értékelte, alapvető szervezeti kérdésekben 1944. február 13-án kelt levelében részletesen kifejtette ellenvéleményét Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának elnöke. Azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezet szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a közhatóságok levéltárai és irattárai feletti felügyeleti jogát nem a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsán keresztül, hanem a közvetlenül alája rendelt főfelügyelő útján gyakorolja, továbbá, hogy levéltári ügyekben véleményező szerve nem a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa (illetve annak levéltári szaktanácsa), hanem az attól teljesen független Országos Levéltárügyi Tanács, Hóman Bálint azt a következtetést vonta le, hogy ,,a szervezeti kérdésekben [...] a leghatározottabban szembefordul [...] a közel negyedszázada gyakorlatban mind Ferenc (Gömör és Kishont vm., Rimaszombat), Lengyel Alfréd (Győr, Mosón és Pozsony k. e. e. vm., Győr), Herpay Gábor (Hajdú vm., Debrecen), Szabó Elemér József (Háromszék vm., Sepsiszentgyörgy), Soós Imre (Heves vm., Eger), Simon Károly (Kolozs vm., Kolozsvár), Reviczky Sándor (Komárom vm., Komárom), Joódy Pál (Máramaros vm., Máramarossziget), Bezerédy Győző (Maros-Torda vm., Marosvásárhely), Péczely Ödön (Nógrád vm., Balassagyarmat), Janson Jenő (Nyitra és Pozsony k. e. e. vm., Érsekújvár), Fára József (Pest-PilisSolt-Kiskun vm., Budapest), Molnár István (Somogy vm., Kaposvár), Sümeghy Dezső (Sopron vm., Sopron), Vácz Elemér (Szabolcs vm., Nyíregyháza), Puskás Kálmán (Szatmár vm., Szatmárnémeti), Kovács Béla (Szilágy vm., Zilah), Kiss Gábor (Szolnok-Doboka vm., Dés), Hadnagy Albert (Tolna vm., Szekszárd), Bekény István (Ugocsa vm., Nagyszőllős), Irházy Ambrus (Ung vm., Ungvár), Schneider Miklós (Vas vm., Szombathely), Vevér Emil (Veszprém vm., Veszprém) és Szabó Béla (Zala vm., Zalaegerszeg) vármegyei főlevéltárnokok, Takáts Endre (Baja), Csobán Endre (Debrecen), Bay Ferenc (Győr), Varga János (Hódmezővásárhely), Kliegl Rudolf (Kassa), Garzó József (Kecskemét), Guoth Kálmán (Kolozsvár), Keller Gyula (Marosvásárhely), Schwendtner István (Miskolc), Ort János (Nagyvárad), Vörös Márton (Pécs), Házi Jenő (Sopron), Kiss Ernő (Szatmárnémeti), Szigethy Vilmos (Szeged) és Juhász Viktor (Székesfehérvár) thj. városi főlevéltárnokok, Kovács Lajos és Bánrévy György (Fővárosi Levéltár), Zákonyi Mihály (Prímási Levéltár) levéltárosok, Gárdonyi Albert nyugalmazott levéltáros, Baráth Tibor és Szilágyi Loránd kolozsvári egyetemi tanárok, Paulinyi Oszkár (bécsi Collegium Hungaricum), Kumorovitz Bernát a Norbertinum, Karsai Géza és Vanyó Tihamér a pannonhalmi bencés tanárképző intézet tanárai, valamint Csóka Lajos (VKM. ein. ügyosztály).