Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.
A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. te. 49 közoktatásügyi miniszter előterjesztésére — 1906-ban jóváhagyta az e levéltárak felügyelete tárgyában szerkesztett szabályzatot, és egyúttal Kollányi Ferenc jaki apátot, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatóőrét nevezte ki a hiteleshelyi levéltárak országos főfelügyelőjévé, aki e tisztét (a megbízatás háromévenkénti megújítása révén) 1924-ig látta el. 1940. január 3-án az államfő — ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére — Herzog Józsefet bízta meg e levéltárak felügyeletével. Arra nézve, hogy az Országos Levéltár főigazgatója a feladatkörét miként gyakorolta, nincsen ugyan adat, de a felterjesztés nagyon lényegesnek mondotta azt a megoldást, hogy a hiteleshelyi levéltárak felügyelete az Országos Levéltárhoz kapcsoltassék. 22 1943. február 4-én Jánossy Dénes — a minisztertől rövid úton kapott felkérésre — újabb összeállításokat terjesztett fel a VKM-be az Országos Levéltárról (Wellman Imrétől), a közlevéltárakról (Ember Győzőtől), a családi levéltárakról (Fekete-Nagy Antaltól) és a gazdasági levéltárakról (Varga Endrétől). 23 A levéltári törvénytervezet elkészítésével megbízott Sinkovics István valóban elismerésre méltó munkát végzett. Az első tervezet, amely 49 §-ból állt, 10 fejezetre oszlott: I. Köziratok U. Állami levéltárak III. Hiteleshelyi országos levéltárak IV. Vármegyei és thj. városi levéltárak V. Megyei városi levéltárak (községekről még nincs szó) VI. Múzeumokban és könyvtárakban őrzött levéltári gyűjtemények VII. Egyházi és magánlevéltárak VHI. A Levéltárak Országos Főfelügyelősége IX. Országos Levéltárügyi Tanács X. Záró rendelkezések Az Országos Levéltár tisztviselőivel folytatott megbeszélések után az elkészült újabb tervezet már 54 §-ból és 12 fejezetből állt (külön fejezet foglalkozott az egyházi és a magánlevéltárakkal). Július 3-án Vladár Gábor, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő ügyosztályának főnöke T 575/67/1943. sz. alatt megküldte az Országos Levéltárnak azokat az észrevételeket, amelyeket Visky Károly osztálytanácsos dolgozott ki részletesen, és amelyekkel ő maga is egyetértett. E levélben sok olyan észrevétel van, amely jogászi szabatosság szempontjából korrigálja a tervezetet. Állást foglalt azonban több elvi kérdésben is. így hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsára a felügyelet ellátását aligha lehetne bízni, mert az inkább tudományos szerv és a felügyeleti és igazgatási teendők ellátására, amelyek körében más tárcák érdekei is érintve vannak, nem alkalmas. A valóban igen széles körű felügyelet gyakorlása a Tanács által túlságosan nehézkes és a cél elérésére alkalmatlan volna. Viszont a tudományos szakszerűség teljes mértékben való biztosítása végett a főfelügyelő és a felügyelő kinevezéséhez szükségesnek vélte a Tanács véleményének előzetes meghallgatását. Még jelentősebb észrevétel, hogy az Országos Levéltárügyi Tanács létrehozásának mellőzésével a már úgyis meglévő Országos Levéltári Szaktanács hatáskörének kiterjesztését javasolta. (A Magyar Nemzeti Múzeum minden intézményének és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének is saját szaktanácsa volt, amely az intézmény vezetőjéből, helyetteséből és két egyetemi tanárból állt.) Az Igazságügyminisztérium javaslata szerint abban az esetben, ha a Levéltári Szaktanács nem állami levéltári kérdést tárgyalna, akkor az ülésre a főfelügyelőt és az érintett intézmények képviselőjét is meg kellene hívni. 24 22 MOL, Y 1., 153/1943. 23 Uo., 213/1943. 24 Uo., 1171/1943.
