Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

46 Balázs Péter tulajdonban lévő levéltárakban a levéltár tulajdonosa megtagadta a kutatási engedélyt. Ez ellen valamit kellene talán törvényes úton tenni."

16 Az Országos Levéltár (Szabó István— Herzog József) 1940. április 18-án válaszolt a hozzá eljuttatott pro memóriára: törvényjavaslat-vázlatot terjesztett fel a levéltárakról a VKM-be, ehhez maga is pro memóriát csatolt a magánlevéltárakról szóló fejezetről készült összeállítással, amely a kérdés magyarországi múltját is tartalmazta. Érdemes felfigyelni arra, hogy a levéltári törvény e korai előkészítő szakaszában a vidéki levéltárügy is közelebb került volna a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának önkormányzatához, amely révén a vallás- és közoktatásügyi miniszter a múzeumok és könyvtárak feletti felügyeleti jogát már addig is gyakorolta. A törvényhatósági levéltárak addig (az Országos Levéltáron keresztül) annyiban kapcsolódtak a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsához, hogy a főlevéltárnoki állásra pályázók közül a főispán csak a Tanács által javasolt személyek valamelyikét nevezhette ki. A kötelezően előírt egyéves országos levéltári gyakorló szolgálatra is a Tanács adta meg az engedélyt, s annak sikeres teljesítése után ugyanő állította ki a működési bizonyítványt. Az Országos Levéltár 1940-ben felterjesztett tervezete szerint a vallásos közoktatásügyi miniszter a levéltárak feletti főfelügyeletei jogát a főfelügyelő útján gyakorolta volna, akinek működését a közgyűjtemények (múzeumok és könyvtárak) országos főfelügyeletének mintájára (főfelügyelő, felügyelők, szaktanács) a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának önkormányzati keretein belül szervezték volna meg. Nem is tehettek volna mást, hiszen akkor a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának elnöke és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyaránt Hóman Bálint volt, aki ehhez a megoldáshoz ragaszkodott. A terület sajátosságaira való tekintettel azonban a tervezet már ekkor is több esetben a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa helyett másodfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszternek adta meg a határozathozatal jogát.

17 Az Országos Levéltár tervezete 1942-ben a levéltárak országos főfelügyeletéről 1940—1941-ben befejeződvén a törvényhatóságok, a megyei városok és mintegy félszáz község levéltárainak és irattárainak helyszíni szemléje, az Országos Levéltár hozzákezdhetett — a már említett — 1939 februárjában kelt VKM-felhívásban foglalt levéltári kormányhatósági intézkedés kidolgozásához. Herzog József 1941. december 29-én elhalálozván, 1942 februárjában kinevezett utóda, Jánossy Dénes az Országos Levéltár munkatervébe be is iktatta ezeket az országos jellegű feladatokat: 1/ a levéltárügy országos rendezéséről törvényjavaslat-tervezet készítése, 2/ a levéltárak országos főfelügyeletének megszervezése, 3/ a levéltárnokképzés időszerű reformjának kidolgozása és 4/ a levéltártannak mint történeti segédtudománynak az egyetemi oktatás céljaira való irodalmi kimunkálása.

18 1942 júniusában elkészült a levéltárak országos főfelügyeletéről szóló rendelettervezet, amely szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a levéltárak és irattárak feletti felügyeletét a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa útján gyakorolja. (Hivatalos pecsétjében is ez szerepel: Magyar Nemzeti Múzeum. 1802. Levéltárak országos főfelügyelője.) A főfelügyelőt a tervezet szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának javaslatára, s ennek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a helyetteseként szereplő levéltárak országos felügyelőjét — ugyancsak a Tanács javaslata alapján — a vallás- és közok16 MOL, Miniszterelnökségi Levéltár, Teleki Pál miniszterelnök iratai (K 37.), i/ dosszié (Hóman Bálint). 17 Minderről bővebben lásd: Balázs Péter: Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezése 1939-ben a magánlevéltárak helyzetének rendezésére. (LSZ 1990. 3. sz. 52—65.) 18 MOL, K 726.19/1942.