Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

BALÁZS PÉTER A LEVÉLTÁRÜGY RENDEZÉSÉRŐL SZÓLÓ 1947. ÉVI XXL TC. ÚTJA SOPRON VÁRMEGYE 1935. ÉVI KEZDEMÉNYEZÉSÉTŐL AZ 1947. ÉVI KIHIRDETÉSIG THE EVETFUL ROUTE OF THE ACT N° XXI OF 1947 (ON PUTTING THE ARCHIVÁL AFFAIRS IN ORDER) FROM ITS INITIATION BY COUNTY SOPRON IN 1935 UP TO ITS PROMULGATION IN 1947: This articte was written on the opportunity of the preparatory Operations of the new act on the archives. The author takes all th; relevant points of view into consideration, and describes those efforts in details which finally were leading to the declaration that the archives be regarded as public collections, and that their management be put in order. The paper describes the different types of archives, the problems of their supervision and management, and analyzes the relevant views of the parties in details. Az 1929. évi XI. te. és a 9300/1935. III. sz. VKM rendelet A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929. évi XI. te., valamint az ennek (és a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. te.) végrehajtása tárgyában megjelent 9300/1935. III. VKM sz. rendelet fontos jogszabályi előrelépéstjelentett a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati keretébe közvetlenül nem tartozó vidéki múzeumok, könyvtárak és részben a levéltárak esetében is.' A rendelkezések lehetőséget adtak arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának előterjesztésére, azokat a vidéki múzeumokat és könyvtárakat — függetlenül attól, hogy állami, törvényhatósági és városi, vagy egyéb (egyházi, egyesületi, testületi, magán- stb.) tulajdonban voltak-e —, amelyek anyaga tudományos, művészeti, történeti vagy közművelődési szempontból a nemzeti közművelődés egyetemes és h~lyi érdekeinek figyelembevételével egyaránt jelentős volt, továbbgyarapításának lehetőségéi is kedvezőnek ítélte, továbbá, amely gyűjtemény tulajdonosa vagy fenntartója a gyűjtemény alkalmas elhelyezésére, megfelelő személyzettel való ellátásának és fejlődésének biztosítására megfelelő anyagi erővel rendelkezett, közgyűjteménnyé nyilváníthasson. (Olyan muzeális vagy könyvtári gyűjtemények esetében, amelyek ugyan jelentős anyaggal rendelkeztek, de amelyek az előzőekben felsorolt követelményeknek nem feleltek meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa a múzeum vagy közkönyvtár megjelölés használatára tehetett javaslatot a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.) A közgyűjtemények felügyeletére, továbbá a múzeumok és könyvtárak együttműködésének előmoz ítására az említett 9300/1935. ITI. VKM sz. rendelet létrehozta a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét, amely a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetén belül fe;tette ki tevékenységét. 1 A Magyar NajL^eti Múzeum (korábban: Gyűjteményegyetem) önkormányzati keretébe a Magyar Kii. Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, a Magyar Történeti Múzeum közös címébe foglalt Régészeti, Történeti és Iparművészeti Tárak, valamint Néprajzi Múzeum, az Országos Természettudományi Múzeum és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége (amelynek felügyelet^ alatt működött az Ország JS I önyvforgalmi és Bibliográfiai Központ) tartoztak.