Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - KRÓNIKA - Bélay Vilmos: Komjáthy Miklós (1909–1993) / 221–222. o.

222 Krónika határ kialakulása" (Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1934), és ,,A középkori jobbágyságunk szabad költözéséről" (Századok, 1935). Még középiskolai tanár korában, majd a Történettudományi Intézetben töltött évek alatt a kitűnő Magyary Zoltán professzor megbízásából foglalkozott a ,,mintajárás" (a tatai) történetével (,,A tatai csapómesterek", (Domanovszky Emlékkönyv, 1937), — , Jata és a tatai bencés apátság az Árpádok korában (Regnum, 1944—1946). Elsőrangú kutatási területe a középkori magyar történelem. Ebbe a tárgykörbe tartozó munkája az ,,/. Károly király állítólagos pecsétnyomója" (Levéltári Közlemények, 1967.). Számos népszerűsítő cikke jelent meg az Élet és Tudomány c. folyóiratban és rádióelőadásokat is tartott. A másik témakör, ami érdekelte, a XX. század története. Bármily különös jelenség az, hogy egy történész figyelmét két oly egymástól távol eső korszak felé irányítja, mint a középkor és a legújabb kor, Komjáthy esetében ez így van. Ugyanis megbízást kapott az első világháború közös (osztrák és magyar) minisztertanácsi jegyzőkönyveinek publikálására, s ezt a megbízást is becsülettel, nagy lelkesedéssel teljesítette. Nem mindennapi vágy hajtotta a XX. század eseményeinek alapos megismerése felé. Ez utóbbi témakör kutatásának eredménye: „Die organisatorischen Probleme des Gemeinsamen Ministerrates im Spiegel der Ministerratsprotokolle" (Studia Historica 51., 1961.), ,,A közös minisztertanács kialakulása" (Levéltári Szemle, 1965.), „Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch—Ungarischen Monarchie (1914—1918)" Bp. 1966. Élete utolsó éveiben Somogy megye és Kaposvár — a szűkebb pátria — történetével foglalkozott. Hűséges munkatársa volt a Somogy megye által kiadott levéltári évkönyveknek (,,A somogyi konvent II. Lajos-kori oklevelei az Országos Levéltárban", (uo. 1973. stb.) Ez a korántsem teljes bibliográfiai jegyzék is tanúsítja, mily kitűnő, termékeny szerző volt Komjáthy Miklós. Önkéntelenül arra kell gondolnunk, mennyivel többet publikálhatott volna, ha a történelmi viszonyok nem zavarják meg pályáját. Végül néhány szót Komjáthy Miklós egyéniségéről. A Levéltár egyik legnépszerűbb embereként ellensége aligha, barátja annál több volt. Két cikluson át volt a levéltári szakszervezeti bizottság elnöke. Ha bölcsészeti kari magántanársága meg is szakadt, módja volt a Jogtudományi Karon a kezdő joghallgatókat a magyar történelemre oktatni, s ezzel a munkásságával kiérdemelte az egyetemi docens címet. Kedves ,,Bátyánk"! — ezt a megszólítást is ő honosította meg a Levéltárban —, emlékedet megőrizzük, nyugodj békében! Bélay Vilmos