Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - IRODALOM - Szűcs László: Mads Ole Balling: Von Reval bis Bukarest. Statistisch-biographisches Handbuch der Parlamentarier der deutschen Mindelheiten in Ostmittel- und Südosteuropa, 1919–1945. Bd. I–II. Kopenhagen, 1991. / 204–207. o.

Irodalom 207 11 képviselőt ítélet alapján kivégeztek, 13 képviselőt megöltek — ítélet nélkül, 9 személy öngyilkos lett, 18 a háborús események áldozata lett, 7 menekülés, elhurcolás közben vagy üldözés során halt meg, illetve eltűnt, 8 személy szerencsétlenség, baleset áldozata lett, 37 képviselő koncentrációs táborban, internálás során, munkatáborban, börtönben, menekülttáborban, hadifogságban halt meg. 64 további személy volt közülük elzárva hosszabb-rövidebb ideig, de élve kerültek ki a fogságból, 33 képviselő ment Németországon kívüli országba, azaz emigrált, 50 német képviselő élt tovább és halt meg abban az országban, ahol a parlament tagja volt, és csupán 4 volt kisebbségi német képviselő élt még az 1990-es év közepén. E szörnyű veszteséglistában természetesen egyaránt szerepelnek azok a baloldali képviselők, akik a hitlkeri idők szenvedő alanyai, áldozatai lettek, és azok a nemzeti polgári beállítottságúak is, akik a szovjet rendszer, illetve az 1945 utáni üldözések áldozataivá váltak. Az adatokban, elemzésben hallatlanul gazdag könyvet egyébként a szerző alapos — az anyaggyűjtést, a rendszerezést, feldolgozást ismertető — bevezetője, valamint a források felsorolása és a mutatók (a képviselők neveinek alfabetikus regisztere, külön csoportosítva a kötetben előforduló további személyek nevei, valamint egy topográfiai mutató) egészítik ki. Érdekessége, hogy a dán szerző által németül kiadott könyvhöz dán nyelvő rezümé tartozik. A kötetben — mint a fentiekből is kitűnik — számos magyar vonatkozás van. Ezeken a hozzánk közeleső adatokon mérhető le igazán, hogy milyen biztosan eligazodott a távoli országban élő szerző a térség — sokszor az itt élők számára sem könnyen áttekinthető — párt-, parlamenti, választási, személyi viszonyaiban. Talán itt kell megemlítenem, hogy köszönetet mond a szerző Dr. Kenéz Csaba Jánosnak (Marburg) is azok sorában, akik segítették munkájában. A szerző megemlíti a könyv bevezetőjében, hogy hatással volt vállalkozására Tóth Adalbert munkája (Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848—1892. München. 1973.), s miközben ez örömmel tölti el a magyar olvasót, mégis csak sajnálkozással gondolhatunk arra, hogy a szomszédos országokban működő magyar parlamenti csoportokról, ezek tagjairól vagy az egyes további országok parlamentjeiben tevékenykedő magyar képviselőkről még nem jelent meg hasonló adatgazdagságú könyv. Jó lenne, ha magyar követőre találna Mads Ole Balling munkája. A két kötet érdemeinek messzemenő elismerése mellett csupán egyetlen kritikai megjegyzésre szorítkozom: igaz ugyan, hogy a szerző kizárta vizsgálódásának köréből a Szovjetuniót, mégis sajnálatos, hogy a volgai németség, az egyik legnagyobb kelet-európai német népcsoport képviseletéről, amely bizonyos autonómiával is rendelkezett, nem kaphatunk képet a jelen munkából sem. Reméljük, hogy ez egy következő elemzés tárgya lesz. Szűcs László