Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - IRODALOM - Szűcs László: Mads Ole Balling: Von Reval bis Bukarest. Statistisch-biographisches Handbuch der Parlamentarier der deutschen Mindelheiten in Ostmittel- und Südosteuropa, 1919–1945. Bd. I–II. Kopenhagen, 1991. / 204–207. o.

Irodalom 205 egyesek átmenetileg megszűntek az időszak folyamán, mások éppen ekkor jutottak bizonyos önállósághoz): Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Kárpát-Ukrajna, Horvátország és két további régió: a Memel-vidék, valamint Szilézia német népcsoportjainak parlamenti képviseletéről ad képet. A szerző eredeti szándéka szerint csak a német képviselők életrajzi lexikonát kívánta elkészíteni. Munkája során azonban, mint a könyv bevezetőjében írja, felismerte, hogy a különböző országok parlamentarizmusainak, választási rendszereinek és a német lakosság politikai szervezeteinek, azaz annak a közegnek a bemutatása nélkül, amelyben ezek a képviselőktevékenykedtek, aligha nyújthat hiteles képet az egyes szereplőkről, illetve folytonos ismétlésre kényszerülne. A könyv gerincét képező fejezetben ezért egységesen, nagyon jól tagoltan képet ad az egyes országokat illetően — a törvényhozó testület tagoltságáról (egy vagy két kamarás volt-e, változott-e az időszak folyamán) — az alkotmányról és annak módosításairól — a nemzetgyűlés, a képviselőház és, ha volt, a szenátus, illetve felsőház vonatkozásában külön-külön: — a választási rendszert meghatározó törvényekről, módosításaikról — a törvényhozó testület székhelyéről — a törvényhozó testület tagjainak számáról, az esetleges változás (új törvény, illetve területgyarapodás vagy -csökkenés) okáról — a választások időpontjairól — a választhatóság feltételeiről — a választási körzetekről, illetve kerületekről (felsorolva azokat) — a törvényhozó testület működésének kezdő és záró időpontjáról. Minden esetben közli az adott ország választókerületeit bemutató térképet — külön feltüntetve a német képviselet szempontjából jelentőseket. Ezt követi az adott ország, vagy tartomány német vagy német képviselőkkel is rendelkező pártjainak, frakcióinak ismertetése. Ennek keretében megadja a párt nevét az eredeti nyelven és németül. Közli az alapítás és a megszűnés időpontját, a párt történetének főbb adatait (névváltoztatás, szakadás, szövetségkötés más pártokkal), az elnökök nevét, születési és halálozási dátumát, mikortól meddig töltötték be ezt a funkciót, jellemzi a párt politikai irányultságát, választásonként az elnyert szavazatok számát, százalékát, a megszerzett képviselőházi, illetve szenátusi mandátumok számát, a párt központi napilapjának nevét, majd választási periódusonként a parlamenti frakció elnökének és tagjainak a nevét — külön gondot fordítva a választási perióduson belül bekövetkezett változások (elhalálozás, a frakcióból történt kiválás) rögzítésére. Csak mindezek után kerül sor tartományonként, kamaránként, választókerületenként csoportosítottan az adott ország német képviselőinek a bemutatására, az életrajzi adatok ismertetésére. E rész bevezetőjében áttekintést ad a szerző az adott tartomány, régió, illetve választókerület városairól, helységeiről, esetenként az ott élő német lakosság számáról. Minden képviselő adatait hat jegyből álló kódszám vezeti be, amelynek első két tagja az országra, a harmadik szám az országon belüli régióra, a negyedik a kamarára, amelyben az adott személy helyet foglalt, végül az utolsó két szám az országon belüli — a szerző által adott — sorszámára utal. Ez a kódszám mindenütt szerepel a kötetben, ahol valamely képviselő név szerint előfordul — nyilvánvalóan a sok azonos és hasonló név, adat keveredésének a kiküszöbölése céljából. Ezt követik a parlamenti tagságra (a mandátum időhatárai, párttagság) vonatkozó legfontosabb adatok, majd a személyes adatok: név, foglalkozás, születési hely, idő, családi viszonyok, iskolázottság, a közéleti tevékenység, a betöltött pozíciók, továbbá a parlamenti részvétel, illetve az 1945 utáni tevékenységével, későbbi sorsával kap-