Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

194 Gergely Jenő Krisztusban Szeretett Papjaink és Híveink! Amitől mi, a magyar Püspöki Kar óvtuk az annyi sebből vérző országot, bekövetkezett. Egyházi iskoláinkat és nevelőintézeteinket elvették. Ez ellen a szülők természetjoga, az egyházak iskolajoga, a vallás nevelési joga és a nevelés szabadsága nevében ünnepélyesen óvást emelünk és tiltakozunk. Az iskoláinkhoz és nevelőintézeteinkhez való jogainkat fŐpásztori kötelességeinkhez híven fel nem adhatjuk és azokat minden törvényes eszközzel visszakövetelni meg nem szűnünk.

78 X FŐpásztori és állampolgári kötelességünket teljesítve ünnepélyesen óvást emelünk és tiltakozunk, az egész világ nyilvánossága előtt is az Egyház iskolajogának megtagadása, a hitvallásos iskolák elvételének szándéka és a vele kapcsolatban történtek ellen. Kijelentjük, hogy az iskoláinkhoz való általános jogunkról le nem mondhatunk és ennek tiszteletben tartását szorgalmazni törvényes eszközökkel alapvető kötelességünknek ismerjük. Tiltakozunk a kormány eljárása ellen, mert bár többször és félreérthetetlen ígéreteket tett, hogy az Egyház és állam viszonyát érintő kérdéseket kétoldalú tárgyalás útján létrehozandó megegyezéssel akarja rendezni, mégis az iskolakérdésben, a tárgyalások előtt bejelentette, hogy egyoldalú akaratkijelentéséhez és kijelentésének törvényesítéséhez ragaszkodik. Ilyen körülmények között az iskolakérdésben a kormány eleve megfosztotta az Egyházat annak lehetőségétől, hogy a tárgyaláson még a döntés előtt érveit feltárhassa és latbavethesse. A kormány egyoldalú akaratkijelentése ugyanis ultimátumnak tűnik fel, amelynek elfogadása, vagy elutasítása között adódik választás. Ez pedig nem kétoldalú tárgyalás útján kialakuló megegyezés. Tiltakozunk iskoláink elvétele ellen, mert ezekhez tételes törvények és tények útján kialakult helyzet adta a jogot. Tiltakozunk iskoláink elvétele ellen, mert ebben az az irányzat nyilvánul meg, amely a hitvallásoknak csak liturgikus munkateret akar engedni és ezzel figyelmen kívül hagyja, hogy az Egyház és a felekezetek lényegüknél és belső természetüknél fogva kulturmunkat is végeznek, ami iskoláik nélkül lehetetlenné válik. Tiltakozunk iskoláink államosítása ellen, mert az a tanulás és tanítás szabadságának nemcsak sérelme, hanem a keresztény világnézetűek számára csaknem lehetetlenítése. Azáltal, hogy az állam minden iskolát magának tart fenn, gyökeresen sérti a szülők természettörvényen alapuló jogát, mely szerint gyermekeik számára minden kényszertől és joghátránytól mentesen, világnézetüknek megfelelő iskolát választhatnak. Tiltakozunk az állam iskolamonopoliuma ellen a demokrácia nevében is. Ilyen főbenjáró kérdésben, amilyen a szülők tanításválasztójoga, a népakarat közvetlen pozitív megnyilvánulása szükséges. Erre nem volt alkalma a múltban, mert egyetlen politikai párt sem hirdette kifejezetten, mint gyakorlati programmot az iskolák államosítását, sőt illetékes politikai tényezők hirdették, hogy az Egyháznak iskoláit nem kell féltenie. Azt sem mondhatja valaki, hogy a képviselőket kifejezetten az iskolák államosításával bízták meg a szavazók. Nem ismerhetjük el azonban a népakarat szabad megnyilvánulásának azokat a mai népvezetési technika alakalmazásával létrehozott államosítási követeléseket, amelyeknek aláírása és megszavazási körülményei közismertek. X 78 Az x—

X közötti részben a pásztorlevél szó szerint közölte az Ortutayhoz intézett június 10-i levél jelzett szövegrészét. Lásd XIII. sz. dokumentumot