Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Buzási János: A Levéltári Közlemények hetven éve / 11–26. o.

18 Buzási János A levéltártörténet köréből: Az Országos Levéltár felállítása (Miskolczy Gyula, 1923); Az Országos Levéltár felállításának terve 1701-ben (Czobor Alfréd, 1925); A magyar kamarai levéltár története (Herzog József, 1928—1931); a leleszi konvent országos levéltárának története (Kumorovitz Bernát Lajos, 1932); Károlyi Árpád a levéltárnok (Ludwig Bittner, 1933); A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában (Föglein Antal, 1935); Pest vármegye 1841. évi levéltári szabályzata (Rexa Dezső, 1936); A családi levéltárak a középkorban (Czobor Alfréd, 1940—1941); Gr. Batthyány Ádám a levéltár-rendező (Iványi Béla, 1942—1945). A levéltárismertetések és a levéltári segédletek köréből: A bécsi udvari kamarai levéltár (Eckhart Ferenc, 1923); A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (Szekfű Gyula és Miskolczy Gyula, 1924—1927); A nagykun városok levéltárai (Györffy István, 1925—1926); Baranya vármegye levéltára (Föglein Antal, 1927); Az Országos Levéltárban őrzött nádori levéltár 1554—1781. évi iratainak jegyzéke (Herzog József, 1927); A németalföldi levéltárak (K. Heeringa, 1928); A Petróczy család levéltára (Fekete Nagy Antal, 1930); A veszprémi püspöki levéltár (Lukcsics Pál, 1931); Tolna vármegye levéltára (Föglein Antal, 1932); Az árvái közbirtokosság levéltára (IIa Bálint, 1933); Zala vármegye levéltára (Fára József, 1935—1936); A német lovagrend bécsi levéltára. „Ungarn" csoport (Berlász Jenő, 1937); A dunántúli református egyházkerület levéltára (Tóth Endre, 1938); A Bornemisza-levéltár (Szabó T. Attila, 1939); A Vatikáni Levéltár (Pásztor Lajos, 1942—1945); A Festetics család keszthelyi levéltára (Iványi Béla, 1946). A harmadik csoport, a kormányzat-, igazgatás- és hivataltörténet viszonylag későn, 1936-ban jelenik meg a Levéltári Közleményekben, ettől kezdve viszont rendszeressé vált a fondképzők történetével foglalkozó tanulmányok közlése. Ide sorolható például A vármegyei nótárius (Föglein Antal, 1936); Az Oeconomicum Consilium szervezete 1707-ben (Takács János); A magyar királyi helytartótanács ügyintézése (Ember Győző, 1937—1939); A generalis congregatio (Istvanyi Géza, 1939—1941); Párhuzam az isztanbuli és budai török hivatali ügyvitel között (Fekete Lajos, 1940—1941); A dézsma adminisztrációja (IIa Bálint, 1940—41); Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése (1681—1713) (Papp László, 1942—1945); A szepesi kamarai igazgatás tisztviselői 1703-ban (Ember Győző, 1946). Fentebb már szó esett arról, hogy Szabó István a forrásközlést kizárja a levéltári irodalom köréből. Minthogy azonban & forrásközlés a Levéltári Közlemények anyagának állandó alkotóeleme volt és ma is az, a felsorolásból semmiképpen nem maradhat ki, már csak a közreadók személye miatt sem. Mályusz Elemér említett két forráspublikációján kívül megemlítendők például: Kivonatok Hunyadi János kormányzói okleveleiből (Hajnal István, 1923); A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga (Fekete Lajos, 1928—1929); Gyöngyös város levéltárának török iratai (Fekete Lajos, 1932—1933); Az 1707. évi kassai gyűlés tárgyalásai (Wellmann Imre, 1935);, Trencsén vármegye levéltárai a ... középkori oklevelek szempontjából (Iványi Béla, 1936—1939). A második világháború, különösen annak utolsó szakasza, nemcsak az Országos Levéltárat és a benne őrzött levéltári anyagot meg a levéltárosokat viselte meg, hanem a Levéltári Közleményeket is. A háború utáni folytatás ennek ellenére ígéretesnek látszott. Hihetetlenül nehéz körülmények közepette sikerült az 1942—1945-ös évfolyam után az 1946-os évfolyamot is tető alá hozni és megjelentetni. Végül aztán a körülmények mégis úgy alakultak, hogy ezzel az évfolyammal a Levéltári Közlemények történetének első szakasza lezárult. 1947-1993 Az 1946-os évfolyam 1947. október végén hagyta el a nyomdát, s folyamatban volt az 1947-es évfolyam előkészítése. Ekkor azonban már — különösen a kékcédulás választások után — egyre több jel mutatott arra, hogy az országban mélyreható politikai fordulat érlelődik. Ezek közé tartozott például az időszaki sajtótermékek kiadásának megszigorítása.