Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

186 Gergely Jenő A Püspöki Kar többek hozzászólása után nemlegesen határoz. í.l ne indítsunk-e el egy újabb tiltakozás vonalat pl. az Országgyűléshez? Határozat: Ne, mert erőszakkal a miénknek dupláját produkálják. g./ nem kellene-e már Ortutay exkommunikációját a szószékről bejelenteni? Több hozzászólás után nemleges döntést hoz a Püspöki Kar. A bíboros hercegprímás megjegyzi itt, hogy „Balogh páter" úgynevezett mérsékelt magatartással csúnyán dolgozik az államosítás mellett. Ha nincs itthon a püspöke,

65 mégis valakinek figyelmeztetni kellene, hogy — pap létére — nem ágálhat az Anyaszentegyház ellen. Több hozzászólás után a Püspöki Kar elhatározza, hogy megkeresi Raskó vikáriust,

66 hogy hívassa magához Baloghot és beszéljen vele, komolyan figyelmeztetvén őt, hogy mint pap nem teheti azt, amit tesz Egyháza ellen. h./ a képviselők lakóhelyein lévő plébánosokat (:jegyzékük kész!:) nem kellene-e összehívni Budapestre és hatni reájuk, bírják rá a képviselőket, hogy ne jelenjenek meg a törvényjavaslat tárgyalásán. Az egri érsek megjegyzi, hogy nem lehet, mert kötelezik a képviselőket a megjelenésre és a szavazásra. Tudomásul véve. 9./ A Kürti-féle javaslat, hogy t.i. a pedagógiai szakszervezetből lépjenek ki a katolikus tanerőink, már nem tartható. Az egri érsek szerint kívánatos, de gyakorlatilag nem valósítható meg, mert akkor az államosítás esetében nem taníthatnak.

67 A Püspöki Kar úgy határoz, hogy egyelőre maradjanak bent tanerőink a Pedagógiai Szakszervezetben. 10./ A szombathelyi püspök

68 felhozza a nehézségeket, amelyek lépten-nyomon elébetárulnak és egységes állásfoglalást kér a Püspöki Kartól az excommunikáció tekintetében. A Püspöki Kar több hozzászólás után utal máj. 29-én hozott (:jkv. 2. lap 1. pontra vonatkozó:) határozatára.

69 11./ Felmerült a gondolat, nem kellene-e kimondani, hogy katolikus nem lehet olyan párt tagja, amely az államosítást programjának vallja. 65 Balogh István Szeged-alsóvárosi plébános megyéspüspöke Hamvas Endre csanádi püspök volt. Balogh ,,páter" pártállása és politikai meggyőződése szerint a reformok, így a fakultatív hitoktatás megvalósításának a híve volt. Az iskolaállamosítás kérdésében pártja azonban megoszlott. 66 A megyéspüspök távollétében (aki ad limina Rómában járt) vikáriusa, Raskó Sándor nagyprépost intézkedhetett. 67 Czapik Gyula egri érsek — mint a jegyzőkönyvekből is nyomon követhető — konzekvensen toleráns volt és a kompromisszumos megoldásokat kereste. 68 Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök (1944—1972 között). 69 Az 1948. máj. 29-i püspöki konferencia jegyzőkönyvét az esztergomi Prímási Levéltárban sem találtuk meg.