Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért 175 30./ Az általános iskola katolikus kézben tarthatása érdekében dolgozzunk. Sürgessük a hatóságunk körébe tartozó katolikus intézeteknél, hogy minden áldozatot meghozzanak az általános iskolák érdekében. Lehetőleg minden katolikus iskolának legyen általános iskolája. Ahol máskép nem megy, még koedukáció árán is.

25 Tudomásul vétetik. EPL, Ppkijkv., 1946. júl. 20—21-ikijkv. V. Jegyzőkönyv, felvétetett a magyar püspöki kar 1947. február 25—26-án a budai hercegprímási házban tartott konferenciájáról. [.»] A bíboros hercegprímás elnöki megnyitója a következő: Méltóztassanak megengedni, hogy szept. 6-i tanácskozásunk óta eltelt időkre és a jelenre kitérjek. A szokottnál azért is jöttünk össze korábban, hogy egyrészt a későbbi nagyböjti időkben híveinkkel maradhassunk, de komolyak is az idők, elkel már a tanácskozás. Az iskolák elleni harc — úgy látszik — kiújul. Igaz, hogy a Népszava (1947. febr. 14. 4.) azt mondja a tiltakozásokra: „Senki sem tárgyal az egyházi iskolák államosításáról, mert sajnos, az államnak egyelőre nincs erre pénze." Ám a szoc. dem. kongresszuson

26 hangoztatták az államosítást és hivatalosan bejelentették, hogy a közoktatás problémáját megoldják. Erre mutat Keresztury miniszter kényszerű távozása is.

27 [...] 11./1946. évi nov. 20-án 6020/946.sz.a. kértem az összes főpásztorokat, hogy az ország egyházközségeit és Szülők Szövetségeit hívják fel tiltakozásra. Az egyházközségeket az egyesületek feloszlatása, a katolikus napilap akadályozása, a tankönyvmonopólium és a politikának az iskolába bevitele miatt.

28 A Szülők Szövetségeit csak az iskolákat érintő két utóbbi sérelem ellen. A tiltakozásra per vota dispersa a szűkebb püspökkari (3 érsek és rangidős püspök) határozat alapján

29 történt, mivel épp akkor indítottak mozgalmat a túloldalon, hogy vigyék be az iskolákba a politikai, marxista egyesületeket; a teljes tankönyvmonopóliumot a sajtókampány épp akkor követelte. 25 A katolikus iskolákban a hagyományoknak és a nevelési elveknek megfelelően, kerülték a koedukációt. 26 A Szociáldemokrata Párt XXXV. kongresszusa Budapesten 1947. jan. 31.—febr. 3. között ülésezett. 27 Az ún. „összeesküvés"ügy kapcsán keletkezett politikai válságra utal. Keresztury formálisan csak március 14-én távozott, utóda Ortutay Gyula kisgazdapárti politikus lett. 28 A katolikus egyesületek nagy részét 1946 nyarán oszlatták fel. 1945-tól a hatóságok — papírhiányra hivatkozva — megakadályozták katolikus napilap kiadását. Az állami tankönyv-monopólium sértette a katolikus iskolák autonómiáját, miszerint a VKM által jóváhagyott saját tankönyveiket használják. A politikának az iskolába való bevitele alatt a katolikus ifjúsági szervezetek onnani kiszorítását és a baloldaliak (MADISZ, Úttörő stb.) térfoglalását, valamint a tananyagban a materialista, marxista eszmék bevitelét értették. 29 per vota dispersa: levélbeni megkérdezésre leadott titkos szavazás; a szűkebb püspökkari értekezlet: a három érsek és a rangidős megyéspüspök. Ekkor Mindszenty József esztergomi, Grősz József kalocsai és Czapik Gyula egri érsek. A hivatali idejét tekintve rangidős megyéspüspök Virág Ferenc pécsi püspök volt (1926—1958), de betegeskedése és elaggott állapota miatt őt Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök helyettesítette, aki 1927-től volt megyéspüspök.