Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Hermann Zsuzsanna: Miképp került Divény vára a Balassák kezére? / 61–70. o.

HERMANN ZSUZSANNA MIKÉPP KERÜLT DIVÉNY VÁRA A BALASSÁK KEZÉRE? Rövid válaszom a címben feltett kérdésre: egy közúti verekedéssel. Egy közlekedési bonyodalom nyomán az elsőbbségadás kötelezettségéről kirobbant vita korabeli módon megkísérelt eldöntése révén. Annak a, ,sajnálatos és szerencsétlen eseménynek" következtében, amelyről szemléletes, bár korántsem tárgyilagos leírást ad Werbőczi formuláskönyvének első darabja. Az Esztergomi Főszékesegyház könyvtárában őrzött formuláskönyvet

1 Werbőczi írnokai állították össze az időben, amikor uruk az országbíró és az erdélyi vajda ítélőmesterének tisztjét töltötte be, tehát 1503 és 1514 között. Példatárukba, miként erre annak ismertetője, Eckhart Ferenc is felhívta a figyelmet

2

, jónéhány olyan oklevélnek többé-kevésbé lecsupaszított, vagyis keltezésétől és tulajdonneveitől megfosztott szövegét is felvették, amely Werbőczinek, rokonainak és barátainak s ez utóbbiak közül mindenekelőtt elválaszthatatlan atyai barátjának, ügyfelének és harcostársának, Szobi Mihálynak a levelesládájába került. Olyan oklevelek szövegét is, amelyeket honti ispánként vagy birtokosként Szobi Mihály állított ki, azaz Szobi nevében és nevével az élén fogalmazott meg valaki az ítélőmesteri hivatalban, többnyire feltehetően maga Werbőczi. Ennek előre bocsátásával igyekszem tőlem telhetően (és amennyire ezt megengedi a magyar nyelv ellenállása a latin áldásos, a felelősséget elmosó passzív szerkezeteinek) hűségesen tolmácsolni a — meglehet véletlenül — a formuláskönyv élére került

3 kérvény szövegét. „Felséges fejedelem, legkegyelmesebb Urunk! Folytonos szolgálataink ajánlása után kénytelenek vagyunk egy minket a napokban váratlanul ért, sajnálatos és szerencsétlen eseményről írni Szent Felségednek. Múlt pénteken, Szent Bálint mártír napján, testvérünk, vitézlő Sági Balázs lakodalmából hazatérőben (Balázs ugyanis a minap eljegyezte a főtisztelendő esztergomi kardinális úr testvérének, a néhai vitézlő Erdődi Bálintnak az özvegyét

4

), Balázs sági háza 1 Fényképmásolata: OL, DF 281 415. 2 Eckhart Ferenc: Formuláskönyv Werbőczy István hivatali működése köréből. (Emlékkönyv dr viski ülés József tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Szerk. Eckhart Ferenc és Degré Alajos. Bp., 1942. 151—160.) Jogi elemzése: Bónis György: Középkori jogunk elemei. Bp., 1972. 152., 183., 214—216. 3 Annak, a formuláskönyv indexe elé kötött, formailag és tartalmilag szorosan hozzá tartozó ívnek az első darabjáról van szó, amelynek szövegét, valószínűleg a kódexben lévő formuláskönyv részére a többivel egy időben gyűjtötték, a kötet összetűzésénél azonban a könyv elé került". (Eckhart Ferenc: i. m. 151.) 4 E házasságról semminemű egyéb adatot nem találtam. Az esztergomi érsek, Bakócz Tamás unokaöccsének — az érsek Miklós nevű testvére fiának —, az 1510 áprilisa előtt elhunyt Csábrági Erdődi Bálintnak a forrásokból ismert felesége, fiainak anyja, Katalin, Várdai Jánosnak Bátmonostori Töttös László leányától, Orsolyától született leánya volt (OL, DL 82 496). A Nógrád megyei vitézlő Sági Balázsnak 1517 elején bekövetkezett halálával viszont Borbála maradt özvegyen, s őt Balázs Serjéni Orros András özvegyeként vette feleségül (OL, DL 86 086). Az érsek ,,nurus"a tehát vagy Bálint második vagy Balázs előző felesége lehetett. További, kevésbé valószinű lehetőség, hogy az 1496 és 1506 között az érsek patruelis testvéreként emlegetett ,,másik, ugyancsak Erdődi Bálintiról van szó.