Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Györffy György: Vác városa az Árpád-korban / 53–60. o.

Vác városa az Árpád-korban 57 ellenségei (II. Endre és hívei) vagyonukat tartották; a király válasza szerint az egyház kincseit nem bántotta, de az ellenségei által vesztére írt leveleket elvitte. 1207-ben a pápa a váci püspöknek válaszolt a keresztesek tizedei ügyében. 1218-ban a káptalan tagjai panaszt tettek a pápánál a püspök visszaélései miatt, aminek kivizsgálására a pápa a veszprémi püspököt, s a zirci és pilisi apátot bízta meg. 1219-ben a püspök sápi peres föld ügyében ítélt, udvarbírája pedig Csomádi Csanádot vádolta odavaló ember megrablása miatt, Csanád úr pedig a püspök népeit, akik Püspökiben (Pest vm.) laktak. 1222-ben a kanonokok a pápánál vádolták M. prépostot, aki egyházi javakat elsajátított és erkölcstelenül élt. 1224-ben a pápa a püspököt Béla hg. és neje támogatására hívta fel. A váci káptalan kiadványait 1227-től ismerjük; ezek végén általában felsorolják a Szűz Mária egyház káptalanjának tagjait (prépost mellett dékán-, éneklő és őrkanonok), s velük főespereseit, amiből kiderül, hogy a váci püspökség milyen megyék területére terjedt ki. A pesti főesperesség (1237—) Pest megye nagyobbik Duna-balparti részére, a szigetfői főesperesség (1271—) a Fejér megye balparti felső részén elterülő Solt-székre, a váci (1236—), utóbb nógrádi (1332) főesperesség Nógrád megye déli részére, a szolnoki (1271—) Külső-Szolnok megyére, és a csongrádi (1271) Csongrád megye felső részére (Szeged és környéke nélkül). A tatárok 1241 Hl. 17-én vették be a várost, mely a székesegyház körül a palotákkal várszerűen volt erődítve. A városbelieket és a környékről idemenekült lakosságot és a kanonokokat tűzzel pusztították el. 1255-ben IV. Béla itt ítélt a tatárjárás után elfoglalt vagy uratlan földek ügyében. 1272-ben Fülöp váci püspök, királynéi kancellár megkapta a nógrádi ispánságot, amivel Nógrád vár birtokosa lett; utóda, Tamás püspök 1284-ben a Nógrád várba felköltöztetett vendégeknek városi szabadságokat adott; a kiváltságlevél előképe a civitas szóhasználatból kivehetően Vác püspöki város vendégeinek szabadságlevele lehetett. 1276-ban Margit szenttéavatása perében Vác városból egy szabó és Vác várából egy német nő tett vallomást gyógyulásáról. Két váci német 1299-ben Tolmács részét vette bérbe. Magyar, ill. besenyő nemes lakói 1300-ban szerepelnek. A királyok közül itt datált IV. László (1280. IV. 4) és Károly (1311. XI. 8). 1295-ben átírnak a káptalan kamarájában elhelyezett 1227 évi oklevelet, amely a káptalannak az első tatárjárás (1241) előtti pecsétjével volt megerősítve. Mivel a káptalan újabb pecsétje is eltűnt, 1308-ban Károly király elrendelte, hogy a nemesek a birtokaikra vonatkozó káptalani okleveleket az egyház registruma nyomán írják át, s 1327-ben át is írtak a káptalan kamarájában őrzött 1290 évi oklevelet. Mivel 1331-ben a káptalan régebbi pecsétjét, melyet pixis-ben őriztek, a polgárok őrizetbe adott értékeivel együtt ellopták, a káptalan új pecsétet csináltatott. 1308—11 k. a püspök és a prépost Gentilis bíboros számadáskönyveiben szerepel. 1320-ban üresedésben volt a váci prépost, esperes és kántorkanonok tiszte. 1318-ban a király a váci Szűz Mária székesegyház előtti vizafogót, melyet a veszprémi püspök élvezett, a visegrádi vár számára átvette. 1319-ben Lőrinc püspök helyet adott a városban Szt. Jakab tiszteletére emelendő ágostonos kolostor építésére, és a helyet a német és a magyar város határán körülírta. Ep. Wac. 1319: ... a pt. Aq. a proxima curia civitatis dicte Teutonice, ... cui qd. curie ex adverso correspondet cimiterium B. Michaelis archangeli eccl-e par-lis. ... desc. ... per longum ve Occ, term. in fl-o Danubii, ad Mer. pt. ... ve. mon. V. Gloriose, eccl-m catedralem penes publicam stratam, nullo medio inter claustrum et stratam interposito, et term. in principio parve plathee, que desc. ve. Danubium, ... ita quod parva dicta plathea, incipiendo a suo capite usque Danubium, ubi term., div. inter claustrum et civ-tem dictam Hungaricalem. (Str. II. 768—9). A váci püspök birtokai közül ismerjük Vác várost, Sáp 1. (1219), Kalló (1246), Berkenye, Nógrád, Szántó 2. (1299) és Verőce (1324) helységet Nógrádban, Püspökit (1219) Pest megyében, Heim falut és Agod (?) szomszédságát (1286—7) e két megye határvidékén, s a tenyői prépostságot (1303—) Szolnokban. A pápai tizedjegyzék szerint 1332: a váci plébános a plébánia után 2 M, a kanonokság után 3 fertó + 3 gs + 1 M, a püspök 40 M + 3 gs (1 M = 56 gs), a prépost 6 M + 9 gs tizedet fizet. A tizedszedés végén (1337) a püspök 200 M tartozása fejében a prépost 699 aranyforintot fi-