Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.
Sávozott címerek XIII—XIV. századi főúri pecséteken 129 között országbíró, közben tárnokmesterséget is viselt. Vajdai pecsétjén a sisak és a féloroszlán mellett pólyás pajzsot találunk, amelynek vörös-ezüst színét is tudjuk későbbi adatokból. 40 Tamás országbírói pecsétjén még heraldikai mellékmotívumként sem szerepelteti a pólyás pajzsot, pedig még hely is lenne rá az oroszlános-oromdíszes sisakpecséten. 41 Neki volt régi nemzetségi címere, nem volt szüksége arra, hogy , ,átmenekítse" vajdai hivatali pecsétjét a sajátjáéba. Fiának, Mihály egri püspöknek sem kellett a pólyás pajzs, unokáinak aztán annál inkább. Szécsényi Simon és Frank országbírók pecsétjein a pólyás pajzs újra előjön, egyesítik a családi címerrel. 42 Kacsics nb. Szécsényi Tamással ellentétben egy másik arisztokratának Újlaki Kont Miklósnak — Debreceni Dózsához hasonlóan — később is nagy szüksége volt a vajdai méltóság idején használt sávozott címeres jelvényre. Nemzetséghez ugyanis nem tartozott, nagyapja bizonyos Gögefi János szlavóniai birtokos volt. Apja, Tót Lőrinc az 1330-as években királyi zászlótartó, semptei várnagy, majd 1344—46 között tárnokmester. 43 Pecsétjén nyoma sincs a pólyáknak 44 , fiának nádori pecsétjén azonban feltűnnek. 45 Előzőleg, 1351 és 1356 között töltötte be Miklós az erdélyi vajda méltóságát, vajdai pecsétjét nem ismerjük, de valószínűleg ekkor vette fel a sávozott pajzsot és ezután vitte át nádori pecsétjére is. Mivel nemzetségi jelvénye nem volt — csak apjától örökölt egy valószínűleg Károlytól kapott sisakdíszt — nagy jelentőséget tulajdonított a sávozott pajzsnak és utódainál is megtaláljuk. 46 A fenti adatok arra engednek következtetni, hogy a XIII. század végén és a XTV. század első felében az erdélyi vajdák pecsétmezőikbe valamilyen sávozott pajzsot vésettek, ezt, amellett, hogy elsősorban hivatali pecsétnek tekintették, megtartották a címmel együtt azután is, hogy a méltóságot letették. Ekkorra a méltóságviselők már családi-nemzetségi címereiket használják pecsétjeiken és csak az erdélyi vajdaságnál figyelhetjük meg, hogy a pecsétábra a tisztséghez kötődik, ül. onnan ered. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a jelenség mennyire tekinthető bizonyítottnak, és mi lehet az eredete és a magyarázata? Az első kérdésre a választ nagyon óvatosan kell fogalmaznunk, mert bár igaz, hogy ellenpéldánk nincs — azaz a XTV. század közepéig nincs olyan erdélyi vajdai pecsét, amely valamilyen formában, tehát akár önállóan, akár a családi címerrel egyesítve ne ábrázolná a sávozott pajzsot —, az 1280-as években vajdaságot viselő Borsa Rolandtól, majd az Erdélyben territóriumot alakító Kán nb. Lászlótól nem maradt fenn ép pecsét, sőt a XTV. századi adatok is hiányosak, hiszen Sirokai Miklós és Gönyüi Tamás erdélyi vajdáktól sem ismerünk pecsétet. A XIV. század közepén pedig egy egyértelmű cezúra húzható, egészen pontosan a Lackfiak méltóságviselésének kezdetétől, ugyanis Nagy Lajos korában a vajdaság a Lackfiakkal kapcsolódott össze, közülük hatan viselték e tisztséget. Az első Lackfi István 1344—50 között, az utolsó pedig, egy szintén ilyen nevű családtag 1386-ig. 47 A vajdai hivatali pecsét szokását ők törik meg azzal, hogy következetesen ragaszkodnak családi címerük40 Karácsonyi: i. m. H. 267—268. Pecsétje: Művészet I. Lajos király korában 1342—1382. Katalógus. Szerk. Marosi K, Tóth M., Varga L, Székesfehérvár, 1982. (továbbiakban: Művészet I. Lajos kir. korában) Kat. 237. Csorna: i. m. 123. 41 Művészet I. Lajos kir. korában. Kat. 244. 42 Mihályé: Főpapi pecsétek i. m. 50. Simoné és Franké: Művészet Zsigmond király korában 1387—1437. Katalógus I—II. k. Szerk. Beké L., Marosi E. Bp., 1987. D 13., Frank fiáé: Lászlóé: 1422: Dl 69412., BTM 65.1505. A pajzs alsó részén két pólya, fölötte növekvő oroszlán. 43 Reiszig Ede: Az Újlaki család. (Turul 57 (1943) 1-13, 56-65.) 44 Művészet I. Lajos kir. korában. Kat. 242. 45 Művészet I. Lajos kir. korában. Kat. 249. 46 A méltóságviselók kis és gyűrűspecsétjére általában csak a családi címer kerül, még akkor is, amikor a nagypecséten ún. hatalmi jelvény volt. Nekcsei Demeter gyűrűspecsétjén a sas látható (Turul 14 (1896) 149.) holott nagypecsétjén a sávozott pajzs (Művészet I. Lajos kir. korában. Kat. 239.), Szécsényi Tamásén az oroszlán Dl 41093. stb. Kont Miklós kispecsétjére is a sávozott pajzsokat vésette: Nyers: i. m. 66. fotók. Utódainál: pl. Újlaki Miklósé 1442: Dl 13683. 47 Karácsonyi: i. m. II. 267. s. köv.
