Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.

RÁCZ GYÖRGY AZ ÁRPÁDOK SÁVOZOTT CÍMERE EGYES FŐÚRI PECSÉTEKEN A XIII-XIV. SZÁZADBAN Pecsét- és címertani irodalmunk

1 régen felfigyelt arra a jelenségre, hogy a XIII., de még a XIV, században is az ország fő tisztségviselői pecsétjeiken gyakran használták az uralkodó Árpád-ház címerének az ábrázolásait, mielőtt a nemzetségi-családi címermotívum végleg el nem terjedt. Már Szentpétery Imre megállapította:,,... először a nádornál látjuk — talán kezdetben szintén a nádor országos állásának kifejezéseképp — a pecsétképen az országcímer egyes részeinek hatalmi jelvényként való alkalmazását, mégpedig vagy önállóan, vagy a családi címerrel egyesítve." Másutt pedig: „A közhatósági pecséteken már a Xin. században elég gyakori az ország címeréből vett részeknek hatalmi jelvényül való alkalmazása, így találkozunk még a hatalmi jelvényekkel a XTV—

XV. században is, vagy mint a családi címer kísérőivel, vagy csak magában... Az eredetileg hatalmi jelvényként felvett címerrész olykor aztán bent maradt a családi címerben utóbb is, a családnak oly tagjainál, kiket az nem is illetett meg."

2 Végeredményben ez a megállapítás Csorna Józseftől származik, aki a különböző nemzetségi címerek meghatározása közben találta magát szemben a problémával.

3 Később Kumorovitz L. Bernát és Bertényi Iván is megerősítette ezt, utóbbi a királyi címer viselésének „divatját" az uralkodó és az általa kijelölt tisztségviselő függő viszonyával magyarázza, amikor is a főúr olyan tisztség birtokosává vált, „amelyben a király pajzsára hasonlító jelvényt volt szokás viselni".

4 Kétségtelenül ilyen az 1235 előtti két nádori pecsét. Kán nb. Gyuláé nagyon hasonlít II. Andráséhoz, még az oroszlánokat is ábrázolja, de a korábbi, Győr nb. Pat nádoré is sávozott pajzsot mutat.

5 Ugyanez a jelenség figyelhető meg IV. Béla hatalomra kerülése után is. Köztudott, hogy ő nagyapját tekintve példaképének, az ő bizánci eredetű kettőskeresztjét tette meg királysága jelvényéül.

6 Az 1 A „sávozott" címer terminológiájában Bertényi Ivánt követem. Ld. A vörös-ezüst sávozat funkciója néhány városunk címerében. (Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György, Bp., 1984. 425.) Az Árpádok címeréről: Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon. (Levéltári Közlemények 59 (1988) 7.) és Vajay Szabolcs: Az Árpád-kor uralmi szimbolikája. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János és Székely György. Bp., 1974. 366—373.) Mindkettő alapvető irodalommal. Ma már általánossá lett a kutatók körében a királyi címer két elemének eredete és funkciója. A bizánci eredetű kettőskeresztet Dl. Béla használja először és eredetileg is és később is mint a királyi hatalom jelvénye szerepel. A pajzs ún. sávozott része Imre király nevéhez fűződik, amelyet valószínűleg az Aragóniái Konstanciával kötött házassága alkalmából választott 1196 körül és IV. Béla óta a királyi család tagjai, mint családi címerüket használják. 2 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp., 1930. 144. és 237. 3 Csorna József: A nemzetségi címerek tanulmánya. (Értekezések a történeti tudományok köréből XIX. k. 3. tanúim. 1904. 7.) 4 Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. (A Gödöllői Sz. Norbert Gimnázium Évkönyve 1943—44. 325. és 333.), és Bertényi Iván: Középkori címerjogunk néhány kérdése. (Levéltári Szemle 36 (1986/2.) 21.) Vő. a problémát felveti még: Címerváltozatok i. m. 45. 5 Kumorovitz: Pecséthasználat 325. ,Ud:Az authentikus pecsét. (Turul 50 (1936) 56 15. és 18. ábra); Donászy Ferenc: (Turul. 52 (1938) 9.) Gyula nádor pecsétjének töredékét kiegészíti és többvágású és több oroszlánt ábrázoló pajzsot feltételez, amely nagyon hasonlít II. András pecsétjéhez. 6 Wzjay: i. m., i. h.