Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Körmendy Lajos: Nemzetközi levéltári kapcsolatok Európában, 1981–1991 / 97–109. o.

106 Körmendy Lajos Lotharingia-Luxemburg stb. meg fognak erősödni és újak fognak születni. Ha Kelet-Európa csatlakozni fog a Nyugathoz, ez az irányzat ott is jelentkezni fog. Nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy megjósoljuk, a nemzetközi levéltári kapcsolatokat a következő évtizedben is a támdalnű-gazdasági-politikai folyamatok fogják determinálni. Ezek szinte teljesen függetlenek tőlünk, levéltárosoktól. Amit mi tehetünk az az, hogy mindent elkövetünk azért, hogy jobban megismerjük egymást. Az előítéletek és a gyanakvás ellen — melyek ugye bőven tenyésznek a politikában — a legjobb orvosság a megismerés. Ha gyűjtjük a külföldi tapasztalatokat, bármilyen csekély mértékben is, de befolyásolni tudjuk a politikát. 6. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Ha a magyar levéltárügy nemzetközi eredményeit tesszük mérlegre, elég ellentmondásos kép alakul ki. Vannak olyan területek, ahol sikereket értünk el, viszont másutt alig értékelhetők a történtek. Közismert, hogy a magyar levéltárak egyszerre szenvednek forráshiánytól (a központi történelmi iratok jelentős része Bécsben van, a területiek nagy része a többi szomszédos országban), ugyanakkor (elsősorban az Országos Levéltárban őrzött központi levéltárak) bőséges forrást is jelentenek a szomszédos országok kutatóinak. A mozgalmas történeti múlt tehát arra predestinálja Közép-Európa ezen országait, hogy intenzív feltárásokat végezzenek egymás fondjaiban. A magyar levéltári politika kétségtelenül komoly eredményeket mutathat fel a hungarika kutatáshan, úgy is fogalmazhatunk, hogy hungarika-orientált volt a nyolcvanas években. Ehhez megvoltak a szervezeti keretek: az Országos Levéltárban külön státuszt hoztak létre a kutatások koordinálására, kialakították a máig érvényes feltárási koncepciót. Mindezek következtében a korábbi, eléggé fragmentált kutatások szervezetté és tudatossá váltak, és ugrásszerűen megnőtt a mikrofilmen hazahozott iratok mennyisége. Lássunk néhány konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy egyes országokban hány napot töltöttek magyar kutatók 1981-1989 között: Anglia 487 Bulgária 115 Csehszlovákia 546 Finnország 20 Franciaország 7 Görögország 20 Jugoszlávia 862 Lengyelország 130 NDK 88 NSZK 60 Olaszország és Vatikán 1714 Portugália 155 Románia 74 Spanyolország 190 Svédország 14 Szovjetunió 81 Törökország 14 USA 60