Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Solymosi László: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból / 137–156. o.

SOLYMOSI LÁSZLÓ AZ EGRI KÁPTALAN DÉKÁNVÁLASZTÁSI STATÚTUMAI A XV. SZÁZADBÓL A kanonoki testületek életrendjét és működését meghatározó szabályzatok (statuta, constitutiones) Magyarországon a XIV. századtól kezdve maradtak fenn.

l A XTV. századból mindössze három székeskáptalan statútumait ismerjük. ÍJ A zágrábi statútumokat 1334-ben állították össze, s 1334. augusztus 9-én hirdették ki, vagyis lépteteték életbe.

2 A statútumok elsősorban a káptalan felépítését, liturgikus tevékenységét határozták meg, tagjainak és az egyházi intézményhez tartozó többi személynek a feladatát és jövedelmét szabták meg. Szóltak a káptalani iskoláról és a hiteleshelyi pecsétről. Részletesen foglalkoztak a káptalan gazdasági ügyeivel, a birtokigazgatással, a káptalan birtokain élők helyzetével, az egyházi és a földesúri jövedelmek felosztásával. A szabályzatot történeti rész, a Zágrábi krónika, valamint a püspökök listája vezeti be, továbbá a káptalan kiváltságlevelei és fontosabb oklevelei egészítik ki. Mivel a zágrábi egyház alapítását megörökítő krónika a honfoglalástól István herceg 1354-ben bekövetkezett haláláig követi az eseményeket, s az oklevelek egy része 1334 után keletkezett, a középkori Magyarország legteljesebb káptalani szabályzata — bár törzsanyaga 1334-ben kétségkívül készen volt — ma ismert tartalmát 1354 táján nyerte el. 2./ A váradi statútumok összeállítását a káptalan megbízásából Imre olvasókanonok 1374 végén (okt. 31. és dec. 30. között) fejezte be.

3 A zágrábi szabályzat volt a mintája, a váradi egyház alapítását elbeszélő és az eseményeket 1354-ig tárgyaló Váradi krónika éppúgy megtalálható benne, mint a püspökök listája. Sajnos, a váradi statútumok kézirata nem teljes, az éneklőkanonokkal és helyettesével foglalkozó résznél megszakad. A hiány tetemes, a bevezetőben ígért három (az alapítást, a királyokat és a püspököket, valamint a káptalan méltóságait és tisztségviselőit tárgyaló, továbbá a kiváltságleveleket tartalmazó) részből a harmadik teljesen megsemmisült, a középsőből pedig a záró fejezetek, mindenekelőtt az őrkanonokra és a főesperesekre vonatkozó fejezetek vesztek el. 3./ Az esztergomi statútumok az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvhöz csatoltan maradtak fenn.

4 Kanizsai János esztergomi érsek megbízásából Antonius de Pöntho sebenicói püspök, esztergomi érseki vikárius és ügyhallgató egyházlátogatást tartott az esztergomi székesegyházban. A kánonjogi doktor mint vizitátor 1397. május 24-én közjegyző előtt 1 A legismertebb középkori káptalani statútumokra összefoglalóan lásd Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp., 1910. 35—49; Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp., 1930. 218; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. 59—120, 347—348. 2 Johannes Bapt. Tkaléié: Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. II. Zagrabiae, 1874. Vö. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I. Budapestini, 1937. 197—202. A Zágrábi krónika és a Váradi krónika párhuzamos kiadása: Uo. 203—215. Ezek korábbi kiadásainak felsorolása: Uo. 201—202. 3 Bunyitay Vince: A váradi káptalan legrégibb statútumai. Nagyvárad, 1886. Vö. Batthyány Ignác: Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé, et provinciarum adiacentium. EH. Claudiopoli, 1827. 218—259, 343—382. 4 Kollányi Ferenc: Visitatio capituli e. m. Strigoniensis anno 1397. Bp., 1901. (Történelmi Tár 1901, 71—106, 239—272.); Batthyány: i. m. m, 297—332. (A 49. kérdésre beterjesztett statútumok nélkül.)