Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

76 Bandi Zsuzsanna A pecsét másik példánya az országnagyok 1446. nov. 18-án Budán kiadott oklevelén van, amely tartalmilag rávilágít a pecsét funkciójára: Az oklevélben Hunyadi János kormányzó kérésére a Küküllő megyei Tatárlaka birtok elzálogosítását hagyják jóvá két tordai polgár részére. Az oklevélszövegből kitűnik, hogy a királyi felség helyett cselekednek, a pecsétet pedig egyetemük pecsétjének mondják. (DL 62845, V 8—738) A pecsét használatát az 1445. május 7-i dekrétum 15. cikkelye rendelte el az igazságszolgáltatás folyamatosságának biztosítására. A törvény szövege a pecsétet Magyarország pecsétjének mondja (signetum regni Hungarie). b) Hunyadi János, Magyarország kormányzójának pecsétje 1450. március 18., Mezőkövesd A kormányzó tudtul adja, hogy a firenzei származású Manini Edoardo máramarosi sóispánnak és kamarásnak és fivéreinek, Papának és Bárdi Angelonak a Bihar megyei Szentpéterszeg birtokon pallosjogot adományoz. Hártyára írt oklevél, amelyen rózsaszín fonalakon természetes színű viasz pecsétfészekben kerek vörös viasz pecsét van (kb. 3 cm átmérőjű). A pecsétmezőben kerektalpú címerpajzsban faágacskán álló jobbra forduló holló, tőle balra félhold. Körirat: S IOHANNIS DE HUNYAD GUBERNATORIS REGNI UNGAR. OL, DL 14344-V 8, 12 Hunyadi János az 1446. június 13-án kelt országgyűlési dekrétumot már mint kormányzó bocsátja ki. A dekrétumban szabályozva lett a kormányzó jogköre, így nem ítélhetett el senkit hűtlenségért, kegyelmet nem adhatott, 32 telekig adományozhatott birtokot. A koronára háramlott birtokok említésénél a koronára háramlás okai között szerepel hamis oklevelek készítése, hamis pénz verése, hamis pecsét készítése. Hunyadi János 1453 elején mondott le kormányzói méltóságáról. Hunyadi Jánosnak kormányzósága előtti erdélyi vajdai, ettől eltérő kormányzói és kormányzósága utáni örökös besztercei grófi pecsétjét is. ismerjük. (Vö. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. 5. kötet, 594. o.) 18. V. LÁSZLÓ KIRÁLY KETTŐSPECSÉTJE 1456. április 28 V. László király két oklevelet ír át és erősít meg Hunyadi János részére, a besztercei grófi címről és a hozzátartozó birtokok adományozásáról szólót. Az előbbi a király 1453. január 30-án, Pozsonyban kelt oklevele volt, amely szerint V. László király a pozsonyi országgyűlésen egybegyűlt országnagyok és nemesek kérésére és egyetértésével, figyelembe véve Hunyadi Jánosnak az oklevélben részletesen leírt tetteit, őt Beszterce város és kerület grófjává nevezik ki, kivéve a kerületet az erdélyi vajdák fennhatósága alól, s egyben Hunyadi Jánosnak és utódainak engedélyezi, hogy az örökös grófok mintájára pecsétjeiken vörös viaszt használhassanak. Restaurált hártyán, rózsaszín-sárga fonalakon kettős, természetes színű viasz függőpecsét (kb. 12 cm átmérőjű). Az előlapon az uralkodó trónon ülő alakja jo-