Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa 71 8. MÁTYÁS KIRÁLY ELSŐ CSEH KIRÁLYI TITKOS PECSÉTJE 1478. május 22., Buda A király Orbánnak, a Szent Miklós egyház prépostjának, aki Ernuszt János kincstartó helyetteseként az erdélyi részek jövedelmeinek kezelőjeként szolgálatokat tett, a Pozsony megyei Nagylucse királyi birtokon az Orbán szülőháza szomszédságában levő 4 jobbágytelket adományozza és őt fivéreivel együtt kiemeli a nem nemesi sorból szülőházukat nemesi kúriájukként hagyva meg nekik. A corroboratio szerint az oklevelet Magyarország királyaként használt titkos pecsétjével erősíti meg. Az oklevél szövege alatt Mátyás sajátkezű aláírása olvasható. A hártyára írt oklevélen sárga-zöld-kék fonaton természetes színű viasz pecsétfészekben kissé sérült kerek vörös viasz fuggőpecsét (kb. 6,2 cm átmérőjű). A pecsétmezőben hasított főpajzsban a magyar vágások és a kétfarkú cseh oroszlán. A hétkaréjos keretben elhelyezett mellékpajzsok 1. kettős kereszt, 2. morva sas, 3. Bosznia koronája, 4. sziléziai sas, 5. a Hunyadi család hollós címere, 6. luzsicei ökör. A körirat (gótikus minuscula): s ma(thie) dei grácia ungarie bohemie etc. regis marchionis mora(vie ducis sil)ezie. OL, DL 18053-V9-15. tétel, n.6, V 8-1212 A pecsét 1470. július 25-től 1480-ig volt a szakirodalom szerint használatban. E pecséttel kapcsolatos Mátyás király 1478. december 11-én Diósgyőrben kelt oklevelén levő kancelláriai jegyzet. A hártyára írt oklevélben Orbán, a fehérvári Szent Miklós egyház prépostja, királyi kincstartó bemutatásában a király átírja a budai káptalan 1478-ban kelt oklevelét. Az átírt oklevél Orbánt mint a királyi sókamarák és aranybányák ispánját nevezi meg. Az oklevél bal alsó szélén levő kancelláriai jegyzet: De commissione et mandato regio speciali ego Petrus prepositus Transsylvanus cancellarius regius presentes litteras quas superioribus annis nondum existente apud me sigillo regni Hungarie cum sigillo Bohemico sigillaveram secundario cum sigillo regni Hungarie detracto priori sigillo sigillavi 1480. Tehát Péter erdélyi prépost királyi kancellár az oklevelet a magyar királyi pecsét hiányában cseh királyi pecséttel pecsételte meg, majd ezt eltávolítva magyar királyi pecsétet függesztett az oklevélre (DL 18407). A magyar titkos pecséthez 1469 óta, Mátyás király cseh királlyá választása óta csatlakozik a cseh királyi titkos pecsét: 1470. július 25. és 1484 között fordul elő a szakirodalom szerint. Csehországnak Mátyás király és Ulászló király közötti megosztása hozta magával, hogy Mátyás felállította saját cseh kancelláriáját, s a cseh felek részére cseh nyelven és a cseh királyi titkos pecsét alatt bocsátott ki okleveleket. Minden, Mátyás cseh királyi méltóságából kifolyólag kibocsátott oklevélen ez a pecsét található meg, még ha az oklevél Budán is kelt. A magyar királyi pecsétet ilyen vonatkozásban csak kivételesen, a cseh királyi pecsét távollétében használták. 9. MÁTYÁS KIRÁLY MÁSODIK CSEH KIRÁLYI TITKOS PECSÉTJE 1486. január 23., Buda Mátyás király Péter Szentgyörgyi és Bazini gróf részére kiállított, a nevezett birtokaira vonatkozó rendelkezési jogot adó oklevele.