Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Föglein Gizella: A Magyar Köztársaság állami címere, 1946–1949 / 3–8. o.

6 Főglein Gizella koronás címert használják levélpapírjaikon, bélyegzőiken, sőt a miniszteri személygépkocsikon is. Jékely László szerint ez a helyzet csak a nemzetgyűléshez benyújtandó törvényjavaslattal lenne megszüntethető. Kérte a miniszterelnököt, miszerint a címerkérdés végleges rendezése tárgyában törvényjavaslatot készítsen elő és azt nyújtsa be a nemzetgyűléshez.

21 Egyidejűleg informálta Nagy Ferencet arról is, hogy az Elnöki Hivatal bélyegzőin és nyomtatványain a „stilizált Kossuth címert" használja és kívánatosnak tartaná a címerrel kapcsolatos törvényjavaslatot ilyen irányban kidolgozni. A címerhasználat ügyében egyébként követségek,

22 minisztériumok

23 és törvényhatóságok

24 hosszú hónapokon keresztül folyamatosan felkeresték a miniszterelnökséget. A miniszterelnök 1946. május 15-én a kormány szaktanácsadó testületétől, a Jogi Reformbizottságtól

25 kért szakvéleményt a címer esetleges megváltoztatásával kapcsolatban; pontosabban arra vonatkozóan, hogy ,,a szent korona a címernek elválaszthatatlan része-e és hogy a szent korona tanának érvényessége a beállott alkotmányjogi és közjogi változások folytán fennáll-e?"

26 A Jogi Reformbizottság véleményét Moór Gyula párton kívüli jogász professzor fejtette ki, melyet a bizottság 1946. július 13-án egyhangúlag elfogadott.

27 A szakértői vélemény szerint a történetileg kialakult magyar címernek a szent korona elválaszthatatlan része. Moór Gyula rámutatott arra, hogy a végbement alkotmányjogi ös közjogi változások folytán megszűnt a szent korona tanának érvényessége: „amint a korona nem lehet a köztársaság jelképe, úgy a szent korona tana sem fér össze a köztársasági államformával". Mivel a magyar köztársaság gyökeres szakítást jelent a közel ezer éves államformával, ennélfogva „konzekvensen szakítania kell azzal a címerrel is, amely a régi alkotmányjogi állapotot fejezi ki". Hogy a köztársaság címere egészen új legyen-e, vagy a régi címer egyes elemeinek felhasználásával készüljön-e, azt a Jogi Reformbizottság , »politikai célszerűség kérdésének" tekintette. Hangsúlyozta azonban azt, hogy lényegileg az utóbbi esetben is új címerről lenne szó. A szakértői állásfoglalás bizonyosnak tartotta, hogy a régi, történeti címerrel való szakítás „széles körökben nem lesz népszerű". Ezért úgy vélte: a régi címer „egyes alkatrészeinek az új címerben való felhasználása célszerűségi szempontból megokolt lehet".

28 Ez a vélemény viszont nem volt ellentétben — sőt, lényegében megegyezett — a Belügy21 ŰMKL XIX-A-1-j. XV. tétel 54. doboz 4202/1946. Magyar Miniszterelnökség. 22 A moszkvai magyar követség 1946. április 10-én a Külügyminisztérium útján érdeklődött a köztársaság hivatalos állami címeréről. ÚMKL XIX-A-1-j. XV. tétel 54. doboz 4165/1946. Magyar Miniszterelnökség. Később a budapesti török követség hasonló kéréssel fordult a miniszterelnökhöz. ÚMKL XlX-A-1-j. XV. tétel 54. doboz 5210/1947. Magyar Miniszterelnökség. 23 A Földművelésügyi Minisztérium képviselője a címer körüli rendezetlen állapotokra hívta fel a miniszterelnök figyelmét 1946. május 6-án. ÚMKL XIX-A-1-j. XV. tétel 54. doboz. 5133/1946. Magyar Miniszterelnökség. Az egyes minisztériumoknál a címerhasználat meglehetősen esetleges volt; például 1946 novemberében az Igazságügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium a koronátlan kiscímert használta; a Vallás- és Közokatásügyi Minisztérium pecsétjén viszont a szentkoronás „királyi" címer volt látható. A minisztertanács 1946. november 29-i ülésének mellékletei. ÚMKL XLX-A-83. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 151. 24 Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága 1946. április 17-én, Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága június 3-án, Vas vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 16-án; Kaposvár, Szeged és Miskolc törvényhatósági jogú várások június 19-én, július 16-án, illetve szeptember 30-án az állami címer mielőbbi olyan rendezése mellett foglaltak állást, hogy annak ,,képe és összetétele megegyezzék a magyar állam köztársasági államformájával". ÚMKL XIX-A-1-j. XV. tétel 54. doboz 7484/1946.; 12118/1946; 9950/1946.; 9433/1946; 11812/1946. Magyar Miniszterelnökség. 25 Berényi Sándor: A magyar népi demokratikus állam közigazgatása. 1944—1945. Bp. Kossuth K, 1987. 90. p. 26 ÚMKL XIX-A-1-j. XV tétel. 54. doboz. 7416/1946. 27 ÚMKL XIX-A-1-j. XV. tétel. 54. doboz. 5210/1946. 28 ÚMKLXIX-A-1-j. XV. tétel. 54. doboz. 5210/1946.