Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

64 Bandi Zsuzsanna tű). A pecsétmezőben címerpajzsban kétfejű koronás sas. A pajzson kereszt nyugszik, bíbornoki kalappal. A körirat elég kopott. 3. Vitéz János váradi püspök természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott nyolcszögletű vörös viasz gyűrűspecsétje (kb. 1,6x1,2 cm méretű). A középen vágott címerpajzsban fent jobbra haladó oroszlán, lent liliom két csillagtól övezve. A címerpajzs fölött püspöksüveg. Körirat (gótikus minuscula): s johnis epi varad. 4. Guti Ország Mihály nádor természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott zöld viasz pecsétjének töredéke. A körirat egy része látszik. 5. Rozgonyi János tárnokmester természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott kerek zöld viasz pecsétje (kb. 2,2 cm átmérőjű). A pecsétmezőben valószínűleg koronából kinövő hosszúnyakú madár, alkalmasint hattyú. A hármas karéjban elhelyezett körirat (gótikus minuscula): johs de roz mgr tn re. 6. Természetes színű viasz sérült pecsétfészekben kerek zöld viaszpecsét (kb. 2 cm átmérőjű). A pecsétmezőben felhőszerű képződményből kinyúló, leveles ágat tartó kar, a címerpajzs fölött sasszárny (?). Körirat (gótikus minuscula): s ladisl(ai...) ai. Úgy látszik, nem Dengelegi Pongrác János erdélyi vajda pecsétje, hanem elődjéé, Kanizsai Lászlóé lehetett (1459—1461). 7. Zápolyai Imre kincstartó természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott kerek zöld viasz pecsétje. Az angyal által tartott címerpajzsban hármas ívből kinövő balra forduló farkas, balra félhold, jobbra csillag. A körirat szalagszerűen van elhelyezve a pajzs két oldalán (gótikus minuscula): s emci d zapol. OL, DL 15698-V8, 922-923, 1049-1051 1459-ben a magyar urak egy része, elsősorban a nyugati határszéli birtokosok, III. Frigyest kívánták megválasztani a magyar trónra. A Mátyás hűségén maradók névsora arról tanúskodik, hogy az ország legfőbb egyházi és világi méltóságai, az esztergomi, kalocsai érsek, egri, váradi, pécsi, győri, veszprémi, csanádi, zágrábi, váci püspökök, a nádor, az országbíró, az erdélyi vajda, kincstartó és más jelentős számú főúr is nem álltak az összeesküvők közé. A Garai László és Újlaki Miklós kezdeményezte szervezkedés ellen Mátyás részint fegyveresen lépett fel, részint tárgyalásokba bocsátkozott az ellene fordultakkal. 1462-bŐl maradtak ránk olyan oklevelek, amelyekben a király a hűségére térteknek kegyelmet ígér, s ezt az ígéretét az oklevélben megemlített, a király pecsétje mellé pecsétjüket függesztő, illetve rányomó főpapok és világi tisztségviselők is szavatolják. Az egyháziak pecsétjei vörös viaszba vannak nyomva, a világiaké zöld viaszba. A pecsétek mindkét esetben tulajdonosaik címerét mutatják. Ezekkel az oklevelekkel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy egyes adatok szerint Mátyás uralkodása elején külpolitikai jellegű kiadványaira is rákerült sajátján kívül az országnagyok pecsétje. Kumorovitz hívta fel a figyelmet arra, hogy midőn Mátyás Hangácsi Albert csanádi püspököt és társait a mantuai kongresszusra küldte, oklevelét a pápai követ, Carvajal János utasítására négy egyháznagynak a pecsétjével is meg kellett erősítenie. b) 1462. február 10., Esztergom Az oklevélben a király, miután János és Zsigmond Szentgyörgyi és Bazini grófokkal egyezséget kötött, az általuk személye és országa ellen elkövetett kihágásokat, sérelmeket, vétkeket megbocsátja, s megengedi, hogy valahányszor a királyi udvarbajönnek, a többi bárók és országlakók módjára tölthessék el ott idejüket, s félelem nélkül hazatérhessenek. Mindezek megtartására ígéretet tesz oly módon, hogy azt koronázása után is meg fogja tartani.