Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

62 Bandi Zsuzsanna esztergomi érsek került, s az ő Bécsbe történő szökése után a veronai Rangoni Gábor egri püspök, aki 1480-ig, Rómába költözéséig vezette a kancelláriát, s tőle azt Handó György vette át, aki kalocsai érseki rangra emelkedett. A királyi kancellária működéséhez kapcsolódott Mátyás király 1. és 2. magyar királyi titkos pecsétje, felségi vagy kettőspecsétje, arany pecsétje, valamint magyar királyi minőségben használt kisebb pecsétjei. Az 1. titkos pecsét, minthogy a kúriai bíróságok közül a személyes jelenléti bíróságot a titkos kancellár irányította, 1464-ig ehhez a bírósághoz kapcsolódott, ennek kiadványaira is ez került. A király bírói pecsétje ebben az időben a másik kúriai bíróság, a különös jelenlét használatában volt. Ennek csak formailag volt a feje a főkancellár, Szécsi Dénes, a valóságban egy helyettes, locumtenens látta el a feladatot; előbb Janus Pannonius, majd Sáry Péter, Hunyadi János volt kancellárja. 1464-ben a különös jelenléti bíróság megszűnt, a bírói pecsét átszállt a megmaradt személyes jelenlétre, amelynek nevében a személynök bíráskodott, ő alkalmazta a király bírói pecsétjét ítéletlevelekre és a személyes jelenlét előtt tett bevallásokra, s mint a pecsét őrzője felelt a bíróságon kelt kiadványokért. A személynök a nádorral és az országbíróval együtt a királyi kúria rendes bírái közé tartozott, s ez Mátyás uralkodásának utolsó szakaszában odavezetett, hogy a három kúriai bíróság bírói tanács, illetve királyi tábla formájában kezdett működni, a három nagybíró ennek egyenrangú vezetőiként, s összetételét tekintve ez a bírói főtanács főpapokból, bárókból, télőmesterekből és nemesi ülnökökből állt. A királyi pecséthasználat főbb vonásainak és meghatározó tényezőinek áttekintése után következzék a katalógus I. csoportját képező pecsétek bemutatása: 1. MÁTYÁS KIRÁLY SZILÁGYI MIHÁLY KORMÁNYZÓ ÉS SZILÁGYI ERZSÉBET HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KIADOTT OKLEVELÉN LEVŐ PECSÉTEK 1458. március 12., Buda > Az oklevélben a király tudtul adja, hogy János és Zsigmond Szentgyörgyi és Bazini grófoknak Nagyszombat és Szakolca városok megőrzéséért anyja, Szilágyi Erzsébet és horogszegi Szilágyi Mihály kormányzó hozzájárulásával 24 ezer arany forintot fizet. A városokat nevezettek V. László királytól kapták. A corroboratioban a királyi titkos pecsét van megemlítve, Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály hozzájárulását külön záradék tartalmazza. Az oklevél jobb felső szélén levő kancelláriai jegyzet szerint az oklevél a király saját megbízásából kelt. Hártya, amelyen hártyaszalagon 3 pecsét függ: 1. Mátyás király 1. titkos pecsétje: természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott kerek vörös viasz (sérült, restaurált, kb. 6,7 cm átmérőjű). A pecsétmezőben négyeit kerektalpú címerpajzsban 1. a magyar vágások, 2. a kettőskereszt, 3. a dalmát leopárdfejek, 4. a besztercei oroszlán. A szívpajzsban a Hunyadi család hollós címere. A címerpajzson nyílt korona nyugszik. Körirat (gótikus minuscula): sigillum mathie dei grácia regis hungarie da(lmacie croaci)e etc. 2. Szilágyi Erzsébet természetes színű viasz pecsétfészekbe nyomott nyolcszögletű vörös viasz gyűrűspecsétje, (kb. 1,3x1,1 cm méretű). A pecsétmezőben kerektalpú címerpajzsban koronaszerűen ábrázolt lángokból kinövő, mellső lábaival fát tartó és azt tépő kecske. A pajzs fölött S és E betűk.