Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

BANDI ZSUZSANNA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR MÁTYÁS-KORI PECSÉTKIÁLLÍTÁSÁNAK KATALÓGUSA (1990. ÁPRILIS 6.-OKTÓBER 6.) Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott, 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyává, s 1490. április 6-án érte utol a halál. Halálának 500. évfordulója alkalmából a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének Mátyáskori pecsétjeiről készült másolatokból rendeztünk kiállítást. Időben a kiállítás az 1458— 1490 közötti időszakot fogja át (ez alól csak egy-két, a korszak szempontjából fontos pecsét a kivétel). Minthogy a pecsétek jelentős része jellegénél fogva nem, vagy csak nehezen lenne másolható, a műanyag és gipsz másolatokat a kiállításon a pecsétek egy részéről készült fotók egészítik ki. A kiállítás megrendezésére rendelkezésünkre álló rövid idő alatt a teljes Mátyás-kori pecsétállomány feldolgozására természetesen nem volt módunk. A középkori magyar írásbeliség legfontosabb és legszámosabb emlékei az oklevelek. A középkori oklevélnek mint meghatározott formák között kiállított, jogi tartalmú iratnak a hitelességét és érvényességét az oklevélre ráfüggesztett vagy rányomott pecsét volt hivatva biztosítani. A Mátyás-kori pecséthasználat vizsgálata a korszak megismerése szempontjából több vonatkozásban jelentőséggel bír: — a pecséthasználók köre az írásbeliség elterjedésének mértékét jellemzi, — a közhitelű pecséttel bírók köre az ország kormányzatáról, intézményeiről, tisztségviselőiről ad keresztmetszetet, — az oklevelek tartalmi és formai vizsgálatának összekapcsolása a pecsétek vizsgálatával, amely elsősorban a diplomatikának nevezett történeti segédtudomány feladata, kancelláriatörténeti tanulságokkal szolgál, — a pecséteken levő ábrázolások vizsgálata heraldikai és egyháztörténeti adatokkal egészíti ki a korszakra vonatkozó ismereteinket, — a pecséthasználók személyének, címerének vizsgálata társadalomtörténeti tanulságokkal szolgál, — az olykor művészi kivitelű, illetve művészettörténeti szempontból is értékelhető pecsétek egybevetése a korszak más tárgyi emlékeivel (pl. sírkövek, festmények, könyvillusztrációk) művelődéstörténeti szempontból is fontos. Természetesen mindezeket a szempontokat a jelen kiállítás alkalmával a katalógus szerény keretei között nem tudtuk érvényesíteni, a kiállítás anyaga inkább csak kiindulópontul szolgálhat egy ilyen komplex vizsgálat elvégzéséhez. A jelen kiállítás keretében bemutatott pecsétmásolatokat (ide értve a pecsétekről készült fotókat is) a katalóguson belül a következő csoportokra tagoltuk: I. A királyi pecséthasználat, Szilágyi Mihály és az országnagyok, Beatrix királyné és Szilágyi Erzsébet pecsétjei, a királyi pecséthasználat előzményei (1—18)