Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - KRÓNIKA - Vissi Zsuzsanna: A Széchenyi életmű dokumentumai az Országos Levéltárban : kiállítási katalógus, 1991. szeptember 30-tól / 177–189. o.

KRÓNIKA A SZÉCHENYI ÉLETMŰ DOKUMENTUMAI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN Kiállítási katalógus (1991. szeptember 30-tól) Bevezető Széchenyi István emlékét alkotásai hirdetik. A magyar újjászületés reformkori hívei között ő volt az a politikus, aki minden eszmét a gyakorlati cselekvés útján kívánt megvalósítani. Közel negyvenévi tevékenysége egy országot mozgatott meg, szinte tájakat formált át. Önkéntes halála életének 69. évében politikai tett is volt: egy elnyomó rendszer elleni utolsó tiltakozás. Kétszáz éves születésnapján ünnepelve intő példaként álljon előttünk emlékezete. 1. TÁRLÓ A Széchenyi család címereslevele Bécs, 1629. november 26. Széchenyi család levéltára, P 623. Törzslevéltár, I. kötet 2. sz. I. csomag 2. sz. A sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi család eredete a 16. század homályába vész. Első történelmileg ismert alakja Széchenyi György (1592—1695), ki 103 évet élt, a legmagasabb egyházi méltóságra került: előbb pécsi püspök, majd esztergomi érsek, végül 1685-ben Magyarország prímása lett. A családot II. Ferdinánd király emelte nemesi rangra. Széchenyi György prímás öccsének, Lőrincnek egyik fia, Pál kalocsai érsek volt, másik fia György 1697-ben grófi rangot nyert I. Lipót királytól. Az ő dédunokája volt Széchenyi Ferenc, akinek nevét nemzeti könyvtárunk viseli, ő alapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és ő volt Széchenyi István atyja. 2. TÁRLÓ Széchenyi Ferenc felosztja birtokait három fia: Lajos, Pál és István között 1814. augusztus 31. Széchenyi család levéltára, P 623. Törzslevéltár, I. kötet 4. sz. IV. es. (F)