Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

106 Bandi Zsuzsanna 74. A BOSZNIAI KÁPTALAN PECSÉTJE 1447. február 2. A káptalan tanúsítja, hogy az országnagyok parancsa értelmében eljárva Serkei Lóránd fia Györgyöt visszahelyezte az oklevélben szereplő Valkó megyei birtokokba a birtokok elfoglalása után tartott tanúvallatás után. A hártyára írt oklevélen bordó szinű fonalakon természetes színű viasz pecsétfészekben levő kerek, természetes színű viasz pecsét függ (kb. 4,6 cm átmérőjű). A pecsétmezőben Szent Péter alakja látszik deréktól fölfelé, jobb kezében kulcs, a bal kezében könyv. Körirat: S CAPITVLI SCI PETRIBOSNEN. A szent fejétől balra P betű látszik. A Mátyás-kori oklevelekben a káptalannak ugyanilyen pecsétjét találtuk. így ilyen pecsét van a DL 18195 jelzetű 1479. április 15-én kelt oklevélen, amelyben Maróti Mátyás özvegye, Margit a valpói Szent László kápolnának misemondás ellenében hagy bizonyos javakat. OL, DL 14050, DL 18195-V 9, 15. tétel, n. 39-40, V 8, 1215-1216 75. A BUDAI KÁPTALAN PECSÉTJE 1471. július 5. A káptalan tudtul adja, hogy Mátyás király 1471. június 10-én kelt beiktatóparancsa értelmében Halászteleki Fodor Osvát királyi emberrel az újonnan alapított budavári Szűz Mária prépostságot beiktatta a Békés megyei Szentetornya birtokba. A hártyára írt oklevélen rózsaszínű-zöld pecsétzsinóron a konvent kissé sérült, természetes színű viasz pecsétje függ, ugyanilyen pecsétfészekben. A pecsét mandula alakú, méretei kb. 2,8x4,7 cm. A pecsétmezőben Szent Péter ülő alakja, jobbját áldásra tartja, a pecsét a szent bal kezénél ki van törve. Körirat: SIGILLVM CAPITVLI BVDENSIS. OL, DL 17227V 9, 15. tétel, n.41 76. AZ EGRI KÁPTALAN PECSÉTJE 1467. augusztus 9., Eger Mátyás király tudtul adja, hogy bár az egri káptalan hamis oklevelek kibocsátása miatt történt levelesítés következtében a Guti Ország Mihály nádor által Heves megyének tartott közgyűlésen az ország joga és szokása szerint használt kisebb pecsétjét elveszítette, részint János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár kérésére, részint pedig, hogy az egri egyház, amelynek a király a patrónusa, a szent királyok által neki adományozott kiváltságokban kárt ne szenvedjen, visszaadja a káptalannak a pecsétjét oly módon, hogy a Megváltó képe mellé mindkét oldalról két pontot tesznek a pecsétre. Az egri káptalan magánlevéltárában levő oklevélszöveg alapján írtuk le az oklevél tartalmát, ettől eltér a Jerney által Schwartner alapján közölt szöveg, ahol Szent János szerepel.