Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa 70. MISKOLC OPPIDUM PECSÉTJE 1461. január 26. Miskolc oppidum előtt Pető János miskolci polgár a Miskolc oppidumban, a Szentgyörgy hegyen levő, Sali Máté és a Szent István király egyház szomszédságában levő szőlőt a diósgyőri pálosoknak adományozza. Papíron, a szöveg alá nyomott természetes színű viasz pecsét töredékével. A pecsét eredetileg kerek volt és kb. 3,9 cm átmérőjű. A pecsétmezőben koronás uralkodó mellképe, jobbra csillag, balra holdsarló befelé fordulva. Körirat: (SIG)ILLV(M) (M)ISKOLC. A teljes körirat valószínűleg SIGILLVM CIVITATIS MISKOLC lehetett. Erre lehet következtetni az 1458-ban kelt, DL 15297 jelzetű hártya oklevélre rányomott pecsét töredékéből, továbbá az ebben az oklevélben szereplő sigillo nostre civitatis kifejezésből. A DL IÖ7799 jelzetű 1480-ban kelt oklevélen is ugyanilyen rajzú és feliratú pecsét természetes színű viasz töredéke látható, a zárórészben sigilli nostre civitatis munimine megjelölés szerepel. Az előzőktói eltérően az oklevél intitulatiojában Miskolc óváros bíráját és esküdtjeit nevezik meg. OL, DL 15547 A szakirodalom szerint az oklevélen levő pecsétet Zsigmond király adományozta a városnak 1433 előtt. A város Mátyás korában is királyi kézen volt. 71. SZOND OPPIDUM PECSÉTJE 1464. október 11. Szond oppidum előtt Mihály kalmár és Péter kalmár özvegye, Annus megegyeznek a Péter kalmár után maradt és Mihály kalmárra szállt javak sorsáról. Hártyán, vörös fonalakon sérült, kerek, természetes színű viasz függőpecsét ugyanilyen színű pecsétfészekben (kb. 3 cm átmérőjű). A pecsétmezőben Szűz Mária alakja a kis Jézussal és liliommal, deréktői fölfelé. Alattuk hal. Körirat: CIVITAS DE SONTA (valószínű olvasat). OL, DL 16071 A pecsét keletkezésének kora nem ismert, valószínűnek látszik, hogy 15. századi. A város az Anjou-kor folyamán került magán földesúri kézből I. Lajos király anyja, Erzsébet kezére, aki azt birtokcsere útján az óbudai klarisszáknak adta. A 15. században is az óbudai apácák birtoka volt.