Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Marsina, Richard: A XIII. század derekán kelt oklevelek diplomatikai és írástani vizsgálata / 43–62. o.
46 Richard Marsina kapcsolódik össze. 13 Corroboratio csak azokban a Nos-oklevelekben tűnik fel, amelyek túlnyomórészt földbirtok megerősítését tartalmazzák. M A befejező részt a datálás alkotja, a keltezés helyével, az évvel és a római naptár szerinti napi kelettel. A felsoroltakon kívül,, Datum pro memoria" kezdetű oklevelekkel is találkozunk, ezt a kifejezést rövid elbeszélő rész követi, a befejezés a keresztény naptár szerinti napi keletből, a keltezés helyéből és évéből áll. 15 Külön csoportot alkotnak az uralkodónak a pápához és más (külföldi) méltósághoz intézett levelei. Formulájuk konkrét adresse-szel kezdődik, ezután rövid vagy terjes intitulatio következik, az alázatossági formulával és salutatio-val. A contextus arengával indul, a befejezést a keltezés helye és a római naptár szerinti napi dátum alkotja az év feltüntetése nélkül. 16 A pápához intézett leveleket rendszerint aranybullával pecsételték meg, amelyet a fennmaradt eredetiek többségének tanúsága szerint zárópecsétként alkalmaztak. 17 IV. Béla okleveleinek legmegállapodottabb, szó szerint egyező módon ismételt része az intitulatio. Teljes vagy rövid formája az oklevél diplomatikai-jogi fajtájától (gyakorlatilag jogi tartalmától) függ. Az ünnepélyes privilégiumokban mindig teljes, 18 a mandátumokban és Nos-oklevelekben mindig rövid az intitulatio. 19 Nem tűnik fel a teljes intitulatio az 1235—1237. évekből származó egyszerű privilégiumokban, 20 amire egyébként már 1228ból is van példa, és ami a formulákat tekintve az egyszerűbb privilégiumoknak 21 — mint a IV. Béla-kori egyszerű privilégiumok előfutárának — kialakulásával függ össze. Az általános adresse rendszeresen feltűnő része valamennyi egyszerű privilégiumnak. Ebben az időben a szokott kifejezéseket (formulákat) használják; sok közülük már az 1235 előtti oklevelekben is előfordul és az 1260 utániakban is. Az adresse hat változata közül 1235—1241 között a leggyakoribb három, amely az oklevelek mintegy 80%-ban található meg. 22 1242—1250 között a megelőző korszak hatodik variánsa a leggyakoribb, amely a korábbi korszak hiteles oklevelei között csak egyszer fordul elő. 23 A harmadik korszakban (1251—1260) az első korszak negyedik változata válik a leggyakoribbá, amely akkoriban csak egyszer található meg, a második korszakban pedig egyáltalán nem. 24 A salutatio a mandátumokban az egész korszakon át állandó formát mutat. 25 A levelekben különleges, a többi oklevélfajtától eltérő szövege van. 26 A csaknem 200 egyszerű privilégium-jellegű oklevélben csak 15 változat (és öt mellérendelt variáns) fordul elő, ebből 13 i/o. 263, 304, 322, 471, 609, 618, 634, 636; a 263. számban „omnibus presencium inspectoribus", a 304-ben „universis", a 471-ben „universis presens scriptum inspecturis", a 609-ben „significantes damus pro memoria". M CDS1 D. 263, 618, 639. szám. 15 Uo. 578. szám. 16 CDS1 II. 21, 99, 109, 350, 451. szám teljes szövegben; 38 és 432 regesztában, 92* és 635* deperdita. Más tisztségviselők okleveleit lásd: 101, 104* és 653 (regesztában). 17 Az (1253) okt. 6-i levélen az aranybulla alul a plika közepén yan felfüggesztve; CDS1 II. 432. szám. Zárópecsétként (a mai napig megőrzött) aranybullát használtak a 38, 350 és 451. számon. 18 „Béla dei grácia Hungarie, Dalmacie, Chroacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie Cumanieque rex"; vö. CDS1 D. 1. szám. 19 „Béla dei grácia Hungarie rex". 20 CDS1 II. 9, 11, 23, 25; egy hamisítványban (203 ++ ) és később is. 21 Vö. CDS1 1. 337, 347, 349, 361 stb. szám. 22 1. „universis presentem paginam inspecturis" 1236—1239 között négyszer; 2. „omnibus Christi fidelibus paginam presentem inspecturis" 1237—1241 között hétszer és csaknem azonos formában; 3. „universis Christi" stb. 1238—1240 között hétszer. 23 , .universis (omnibus) Christi fidelibus presens scriptum inspecturis" tizenkétszer 1244—1248 között (és hatszor 1243—1248 között). 24 „omnibus presentes litteras inspecturis". 25 „salutem et gráciám". 26 Ez főképpen a pápához intézett levelekre érvényes, pl. , ,reverenciam in omnibus tarn debitam quam devotam"; CDS1 II. 350. szám.
