Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

190 Krónika 5. 19. tárló 1926. december 20., Angóra Török—magyar kereskedelmi egyezmény. A Török Köztársaság részéről: Ali Djenany és Ali Chevki Bey; a Magyar Királyság részéről: Tahivári Tahy László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter részvételével folytak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére vonatkozó tárgyalások. Megállapodtak a legnagyobb kedvezmény biztosításában, a személy- és teherforgalom, valamint tengeri kereskedelem vonatkozásában. Az egyezmény zárójegyzőkönyvében a magyar kormány képviselője kijelentette, hogy a Magyar Dohány Monopólium 600.000 kg török dohányt vásárol. Az egyezmény kéthasábos nyomtatott szövege francia és török nyelvű. A szerződés megerősítési záradéka. K 70-11.-1-1916 1928. június 2., Róma Berni szerzői jogvédelmi egyezmény Az egyezmény az e tárgyban 1908. nov. 13-án Berlinben létrejött megállapodást vizsgálja felül. Az Egyesült Nemzeteken beül a kiadatlan művek, az első kiadások és a publikálás védelmének szabályozására vonatkozó döntéseket hoz. (A védelem időtartama a szerző halála után 50 év.) Az egyezményhez 34 ország csatlakozott. Képviselőik aláírásukkal látták el az egyezményt (francia nyelvű). K 70-I1.-1—1928 2a tárló 1. 1929. május 4., Riga Magyar—lett kiadatási és jogsegélyegyezmény a) A szerződő felek kötelezik magukat, hogy az egyezményben rögzített feltételek esetében, a két ország területén elítélt, vagy vád alá helyezett alattvalóikat átadják a másik félnek. b) Az egyezmény meghatározza és felsorolja azokat a bűntetteket, amelyekre a kiadatás érvényes: (gyilkosság, súlyos testi sértés, lopás, rablás, csalás, sikkasztás, gyújtogatás, kútmérgezés) c) A kiadatás nem vonatkozik politikai bűncselekményekre, d) Semmilyen esetben sem kötelezhetők a szerződők a saját állampolgáraik kiadására. Az egyezmény eredeti, francia nyelvű szövegét Dr. Jungerth (Mihály) és Germain Albat hitelesítették aláírásukkal. Az egyezményt 1930. június 8-án jelentették be a Népszövetségnek. 2. Gustav Zemgals a lett államelnök megbízza Germain Albatot az egyezmény megkötésére. K 70-II.-1-1929 3. 1932. május 29., Ankara Magyar—török kiadatási és jogsegélyegyezmény Az egyezmény létrehozásában Menemenli Numan Bey és Tahivári Tahy László Magyarország ankarai rendkívüli követe és meghatalmazott miniszter vettek részt. A szerződés szabályozza a kiadatás okát, lehetőségét és módját. Meghatározza, hogyan kell eljárni, ha a bíróság előtt a másik országban élő tanúnak kell megjelennie, kit terhelnek ennek költségei. Ha valaki többféle bűntettet követett el és e miatt egyidejűleg több ország kéri az elkövető személy kiadatását, annak az országnak kell kiadni, ahol a legsúlyosabb bűnügyet követte el. Pontosan leírja, hogy kell biztonságosan átadni, ül. kiadni a bűnelkövetőt. (Érdekes, hogy az egyezmény katonai, politikai és sajtó bűntettekre nem vonatkozik.) A szerződés francia nyelvű gépelt szövegét Tahiváry Tahy László és M. Numan Bey írták alá. A török nyelvű megerősítési záradékot Kemal Atatürk írta alá. K 70-11.-1-1932 4. 1932. május 29., Ankara Tahivári Tahy László és Menemenli Numan Bey aláírják az egyezményt. K 70-11.-1-1932 1935. július 18., Budapest Jegyzőkönyvek cseréje: Kányái Kálmán és Behiz Erkin aláírásával. K 70-II.-1-193S 6. A megerősítési záradék Kemal Atatürk aláírásával. 7-8. Kemal Atatürk fénykép 9. 1934. A híradástechnikai eszközök gyártására vonatkozó „Ardenneki" szerződés. Az N. V. Phüips' Gloeilampenfebriken, Eindhoven, a Telefunken GeseUschaft für drahtlose Telegraphie