Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

50 Jakó Zsigmond Jóllehet a belföldi papírfogyasztás állandóan növekedett, a papírkereskedelem a XVIII. század folyamán nem volt mentes válságoktól sem. Mindez erősen befolyásolta a papírmanufaktúrák jövedelmezőségét. A kereslet alakulását figyelve, megállapítható, hogy a XVIII. század első felében a belföldi termelés jelentéktelensége következtében nagy volt a papírhiány.

304 A kercsesorai malom számadásainak bizonysága szerint viszont Mária Terézia uralmának vége felé „a papiros rosszul költ, meg oltson is".

305 Ez az az idő, amikor még mélyen a szokásos bér alatt sem kérte senki sem árendában a papírmalmokat.

306 A jozefinista bürokrácia rendkívüli papírigénye nyomán azonban rövidesen ezután nagy konjunktúra közdődött az erdélyi papíriparban. 1785-ben már így ír Málnási László Teleki Józsefnek a kercsesorai malomról: ,,A Pappiros jó áron kel; ha három-négy annyi volna, az is folyvást elkelne; nem szükség most innen Brassóba, Vásárhelyre, Enyedre és több egyéb helyekre vecturaztatni a papirossat, ide helybe jőnek érette. A sok Conscriptio és a mostani Regiminis forma okozta, hihető, a pappirosnak megszűkülését'

5

.

307 1788-ban Kolozsvárra is Kercsesoráról és Orlátról hozatnak íróanyagot, „mert ottan a Papiros szörnyű drága".

308 A kereslet fokozódását a papírmalmok az árak állandó emelésével igyekeztek kihasználni. Például 1788-ban a kercsesorai tiszttartó a Szebenbe hozott 12 kötés írópapírt „kötésiért 4 Rft-nél többet nem ígérvén a Görögök (ezek szokták volt eddig is megvenni) visszavitte, azt mondván, hogy helyben Kercsesorán mind eladhatya hevenében kötését egy Aranyon".

309 Ennek a jozefinista bürokratikus adminisztrációhoz kötött fellendülésnek azonban egy csapásra vége lett a régi, partiarkális ügyintézési mód visszaállításával. 1793-ban már csak visszasírt emlék volt az előző konjunktúra, s újból eladhatatlanul állott a malmokban a papír.

310 A jozefinista közjáték azonban mégsem múlt el nyomtalanul az erdélyi íráskultúra felett. Az adminisztráció és a társadalom is ragaszkodott az írás egyre szélesebb körű használatához. Ennek következtében a századforduló után reális szinten állandósult a kereslet a papírpiacon. Ez ugyan szerényebb volt, mint József császár idejében, viszont nem egyedül az adminisztráció külföldről átültetett bürokratizmusának, hanem a társadalom tényleges belső szükségleteinek kifejezője. Jellemző, 1811-ben a gubernium szabályozta, hogy a hivatalok mikor milyen méretű papirost használjanak, s egyidejűleg az erdélyi manufaktúráknak előírta ilyen papír kellő mennyiségben való gyártását.

311 1820 körül a papírpiacon is megfigyelhetők voltak az általános gazda304

,,. . . Egy kevés Papirosra is szükségünk van, mert erre mindenütt drága . . .". Teleki es. kendilónai Ivt. Missües: Csiszér János — Cseh Benjáminnak. 1747. VII. 3. 306 Uo. Jelzetlen iratok (Difficultasok Wessenyei Uram Ratiojára). 306 Uo. Missiles: Wessenyei Dániel - Teleki Józsefhez. 1779. XII. 9.; 1780. III. 27. és V. 29. 307 Uo. Missiles: 1785. XII. 26. - Vö. ErdGubLvt. Pol. 2163/1787. 308 Uo. Missiles: Vájna Gábor - Benitshez. 1788. IV. 30. 309 Uo. Missiles: Málnási László - Teleki Józsefhez. 1788. VI. 18. 310 Pl. Kercsesorán: ,,. . . feles Pappiros vagyon készen most is, de a sem kell senkinek, nem keresik, nem veszik; bezzeg nem ugy van ma a Pappiros betsülete, mint b[oldog] e[mlékezetű] II. József császár idejében vala ..." Uo. Missiles: Málnási László — Teleki Józsefhez. 1793. IV. 3. — A papírhasználat visszaesését jól mutatja az Erdély 1791 — 1792. évi behozataláról és kiviteléről készített összesítés is (Akadémiai Történeti Levéltár, Kolozsvár: Kemény Sámuel-gyűjteménye. 1791). — Torda vm. Ivt. Pol. 14/1797. 311 A 7373/1811. IX. 9. sz. guberniumi rendelkezés vonatkozó szakasza: ,,1-ször. Hogy minden Politicum, Camerale, Militare és Montanisticum Dicasteriumoknál és