Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - KRÓNIKA - Nagybákay Antal–Nagybákay Péter: Kiegészítés Kiss Márton: A budai város címeres emlékei c. tanulmányához (In: Levéltári közlemények 1986/2. 247–264.) / 333–337. o.

Krónika 335 az angol követség működött, de a régi fényképeken pontosan látható az egykori tulajdonosok címerének képe. 1875-től ugyanis a gróf Pejacsevics családé volt a ház.

0 Címerük a régi felvételnek megfelelően: koronás oszlop, melynek két oldalán, háttal az oszlopnak egy-egy ágaskodó oroszlán kivont görbe kardot tart. A koronás oszlop tetején egyfejű, kiterjesztett szárnyú sas csőrében kettős keresztet, jobb karmai között egyenes kardot, baljában országalmát tart. A sisakdísz: ugyanez a sas. A díszes takarókkal övezett pajzs fölött és az egész címert körülvevő kartus fölött is kilencágú grófi korona.

10 Mint érdekesség említhető meg, hogy a házon még egy címer volt az 1944—45-ös ostrom előtt. Az épület ugyanis 1898-ban a báró Piret de Bihain család tulajdonába került. Az ő címerük — valószínűleg rézből — a fából készült kapu felső félkörívének közepére volt erősítve és nyilván elpusztult. Emlékét csak a régi fénykép őrizte meg.

11 A címer: ezüst mezőben zöld, gyökeres fa, tőle jobbra, balra és alatta egy-egy ötszirmú vörös rózsa. Sisakdísz: a fa, zöldezüst fonatú tekercsből kinőve. Takaró: zöld-ezüst.

12 7. A Táncsics Mihály u. 7. sz. házzal Kiss Márton tanulmánya foglalkozik, de a később a Hatvány bárók tulajdonába került palotáról nem említi, hogy annak tulajdonosai 1741 és 1785 között az Erdődy grófok voltak.

13 A kőből faragott hatalmas Erdődy grófi címer, ugyanolyan nagyságban, mint a Hatvány, ma is ott látható, a palota udvari homlokzatán, színjelzés nélkül: Négyeit pajzs, közepén boglárpajzsban az Erdődyek ősi címere a félkerékből jobbra kiemelkedő szarvas. Az 1. mezőben koronás egyfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, a 2. és 3. mezőben két hullámos pólya között két hatágú csillag, a 4. mezőben négyszögletes kövekből rakott tornyos várfal. Sisakdísz: jobb oldalt páncélos kar pallost villogtat, középen egyfejű koronás sas, baloldalt páncélos kar zászlót lobogtat, takarók: vörösarany és kék-ezüst. A címerpajzs alatt az aranygyapjas rend jelvénye csüng.

14 8. A Táncsics Mihály u. 23. sz. ház lépcsőházában egy beépített kandalló kőpárkányzatán a gróf Zichy család címere látható, igazolván, hogy az épület 1875-től kezdve a Zichy család tulajdonában volt.

15 A címerpajzsban nyitott leveles koronából kiemelkedő szarvas-agancs ágai között egyenlőszárú kereszt.

16 9. A Táncsics Mihály u. 4. sz. ház kapuja fölött a következő címer látható: Jobbra tartó ágaskodó oroszlán jobb első mancsában kihúzott görbe szablyát tart, jobbról hold, balról hatágú csillag kíséri. Sisakdísz: balját csípőjére támasztó, növekvő angyal jobbjában kivont egyenes kardot tart. A háznak eredetileg nem volt kapuja a Táncsics utca felé, csak 1936-ban nyitottak ide kaput.

17 A címer tulajdonosa valószínűleg a ház akkori tulajdonosa, akinek monogramja „P. E." az évszámmal együtt a kapu kovácsoltvas díszítésén látható.

18 10. A Táncsics Mihály u. 16. sz. ház félköríves kapujának zárókövén nyitott leveles koronán álló jobbfelé fordult oroszlán látható, jobb első mancsában hegyével lefelé kereszt markolatú tőrt tart. A házat 1929-ben alakították át.

19 Valószínűleg ekkor kerülhetett a kapu régi zárókövére ez a heraldikus ábrázolás, amely feltehetően az akkori tulajdonos címeréből való. 11. A Táncsics Mihály u. 24. sz. ház ajtajának copf stílusú keretében a szépen faragott levélkoszorúban egy turbános török fej látható. Ez a török fej nagyon emlékeztet a gróf Csáky család egyes címerábrázolásaihoz. A ház tulajdonosai között azonban 1696-ig visszamenőleg nem találunk Csáky grófot, sőt még olyan másik családot sem, amely esetleg rokonságban lehetett velük. A ház a 18. század végétől egyfolytában a Hirsch, majd 9 Kovács — Bánrévy: i. m. 10 Dercsényi Balázs: Barokk palota a Várban (Az Országos Műemléki Felügyelőség székháza) Budapest 1976. 6. kép. ,,a háború előtti kapuzat." A könyv a Pejacsevics címerről nem tesz említést. Siebmacher: Ungarn. Nürnberg. 1885 —1894, 489. p., 358. tábla 11 Kovács —Bánrévy: i. m.; Dercsényi: i. m. 6. kép. 12 Siebmacher: Ungarn. Nürnberg, 1885-1894. 505. p., 368. tábla 13 Kovács — Bánrévy: i. m. 14 Nagy Iván 4. köt., 60, 72. p. 15 Kovács — Bánrévy: i. m. 16 Nagy Iván 12. köt. 380, 395. p. 17 Pogány Frigyes (szerk.): Magyarország műemléki topográfiája 4. Budapest műemlékei I., Budapest 1955 (A továbbiakban: Bp. műemlékei I.) 490. p. 18 A címer viselőjének kiléte egyelőre mégis bizonytalan. Az egyetlen igen hasonló címer a Matócsy családé. Lásd: Nyvlásziné Straub Eva: Öt évszázad címerei. Budapest 1987. 180. 256. p., 446. kép. 19 Bp. műemlékei I. 501. p.