Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.
Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben 2S9 quisitoriájában is három fátens feleli: Molduvába menő uttyában ugyan Kádár Simonnak a szárazajtai határról, Lajos kuttya nevezetű heljen lévő esztenáj&ról egy csukjáját és botskorát is hogy ellopta — felelik a bizonyságok, de maga is aszerint vallotta. Molduvából való hazajövetele után is, a múlt 1782 (Uk esztendőben csiktusnádi Bánta Jóseffnek, a csiki fenyő szélűből egy ökrit ellopván, amint maga is benigno examine megvallotta, élőbben a baróti meddü csordában hajtván jó darabig ott tartotta, onnan osztán buzatalló szabaduláskor a telegdibatzoni ökörcsordában hajtván, ott is tartotta. Onnan — amint az actor Ur inquisitoriájában három fátensek felelik — Kisbatzonba hajtotta és ottan Baduj Istóknak eladván, ő fonton kivágta, melyet felelnek e szerint három bizonyságok. Látotnak ugyan az ő maga mentségire beadott inquisitoriában lévő 15 dik , 16, 17 és 18^ bizonyságai a detentust aszerint menti, nevezetesebben a 15 dik fátens, aki a több fátensekkel együtt azt feleli, hogy a detentusnak sem ő, sem a több előszámlált fátensek semmi tolvajságát nem tudgyák. De ugyantsak ezen 15 dik fátens is recognoscállya, hogy ő hajtotta oda s ő is adta néki kézire az actionált ökröt, ezen kivül az elmúlt Szent Márton napi sokadalomkor fényes nappal báró Renter Antal ur bibartzfalvi curiájából egy zalányi embernek egy lovát nyergestől, ugy az odavaló tiszttartónak nyergit is ellopván kezin érték a detentus Inctusnak, az actor Ur inquisitoriájában felelik három bizonyságok. A maga inquisitoriájában is behozzák két bizonyságok, maga is in benigno examine megvallotta ezeken kivül iszonyú káromkodásait, öléssel való fenyegetődzéseit is. Az actor Ur inquisitoriájában egy singularis fátens feleli ugyan, de a maga mentségére beadott inquisitoriájában három fátensek vil'ágosan behozzák zab lopását, ökör nyakáról lántznak és lakatnak ellopását, felelik a maga inquisitoriájában öt fátensek, melly előszámlált és próbált tetemes tolvajságait modo praemisso az officiális Ür hitelesen, törvényesen és elegendőképpen próbálta a maga részéről, ugy hogy az Inctus inquisitoriájában is majd minden ellene való feltételeit maga bizonysága fassioival próbálta az officiális actor Ur, maga is in benigno examine mind azokot előre megvallotta. Menti ugyan magát allegatioiban a detentus azzal, hogy némeljek singularis fátensek és egyszersmind accusatorok is volnának, de akik magok káraikról fatiálnak, azoknak kárait más fátensek is hitelesen importálják. Vágynak ollj fátensei is az Inctusnak, akik aszerint fateálnak, hogy magok tolvajságait nem tudgyák, de másoktól hallották. A 15 dik , 16 dik és 18 dik fátensei is, kik kisbatzoniak, maga is benigno examine önként tett recognitioja szerint némeljikje azok közül complex társ lévén, ámbár azt feleljék, hogy semmi tolvajságát nem tudgyák, azt pedig, hogy pásztorságával élő ember volt, ez iránt tett fassiojókkal a detentus Incattust fenn előszámlált s törvényesen próbált gonosz tselekedeti alól ki nem menthetik. Nem suffrágál maga mentségire a detentusnak azon állatása is, hogy amellj tolvajságait in benigno examine önként megvallott, azokot a félelemtől viseltetvén tselekedte volna, mert ugyanis minden erőltetésen vagy előre itt a Continua Táblán lőtt megverettetésén kivül vallotta meg maga gonosz tselekedeteit, melyek közül amiket az officiális Ur penes exmissionem hitelesen nem próbálhatott, azok in Judicio fel sem vétettek. Elhalgatván ezért ezek szerint mind azokot a Continua Tábla, amellett pedig a singularis fátensek fassioit is félretévén, akik a detentus Incattusnak sarjú, favilla, gerebje, lepedő vászon, juh, botskorok lopásait vagy per auditum, vagy ex certa scientia behozzák. Constál világoson, hogy az Incattus Veres Gyurka egy gonosz életű, erdőkön lappangó, pásztorokon élődő, esztenákról
