Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16—19. században 27 magánvállalkozási kedv felkeltésével, közvetve igyekeztek a hivatalok belföldi papírellátását előmozdítani. A fogarasi „fisco-nationalis" papírmalom története ma már tisztázottnak tekinthető. Az érdeklődő ugyanis Bujor Surdu tanulmányában minden fontosabb információt megtalálhat. 140 Ujabb részletek ebben a vonatkozásban csupán a Szász Universitasnak a szebeni Állami Levéltárban őrzött fogarasi irataiból, valamint a fogarasi kincstári uradalomnak az erdélyi Fiskális Levéltárban található levéltárából remélhetők. 141 Mi ezen a helyen csupán az üzem keletkezési idejével kapcsolatosan folytattunk önálló kutatásokat, egyébként azonban Surdu adataiból indultunk ki. Vizsgálataink alapján módosítandónak véljük Surdunak azt a Kemény Józsefre visszamenő határozott kijelentését, hogy a fogarasi papírmalmot a kincstár 1725-ben létesítette. 142 1725. július 28-án az Udvari Kamara valóban hozzájárult Lorenz Gebhardnak, az Apafi-birtokok kamarai adminisztrátorának ahhoz a javaslatához, hogy a kincstár Fogarason vagy Sárkányban létesítsen papírmalmot. 143 Az uradalom 1726-ban készült urbáriuma azonban nemcsak hogy nem tesz említést erről az üzemről, hanem az építés megkezdésére vagy ilyen szándékra sem utal. 144 E malom tehát legkorábban 1727-ben vagy 1728-ban létesülhetett. Minthogy pedig 1730-ban Teleki József a közeli Kercsesorán már szintén papírmalmot épített, fel kell tételezni, hogy az ennek mintájául szolgáló fogarasi manufaktúra legkésőbben 1729-ben elkészült. 145 További kutatást igényel Surdunak az a Báriumtól származó értesülése, hogy a termelés Fogarason 1835-ben a malom leégése következtében végleg megszűnt. Anton Kurz ugyanis 1844-ben a működő üzemek között említi a fogarasi manufaktúrát. 146 1871-ben, amikor a kincstár az uradalmat a Szász Universitastól visszaváltotta, a malom épületeinek valóban már csak a tégla és a kő része állott, jeléül annak, hogy a termelés az üzemben már régebben megszűnt. 147 Ekkor az egykori munkáslakásokkal együtt ezeket a romokat is lebontásra ítélték. Az uradalom 1758. évi urbáriuma szerint a malom Fogaras város szélétől 500 lépésnyire Hurez falu felé, a Sebes nevű patakra épült. Ugyané forrásból ismeretes a papírmalom részletes leírása. 148 Ebből tudjuk, hogy a fogarasi üzem rendelkezett holländerrel is. A malom évi termelése ebben az időben 385 kötés kancelláriai és 40 kötés itatóspapír. Finom regál- és nyomtatópapirost az üzem csak megrendelésre készített az általa évente feldolgozott 170—200 q rongyból. Űgy látszik, hogy az 1756—1765 közötti idő kivételével a malom nem volt bérletben, hanem előbb maga a kincstár, majd 1765-től fogva az uradalmat zálogban bíró Szász Universitas saját kezelésében tartotta. 140 Vö. a 63. sz. jegyzettel. U1 Zimmermann, Franz: Das Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation. Hermannstadt, 1900. 153—154. — Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp., 1973. 551., 555., 558. 143 Surdu: i. m. 863. 143 Kemény, Josephus: Transsilvania possessionaria. XIII (Fogaras címszónál!). Kézirat az Akadémiai Történeti Levéltárban. Az ügyirat eredetije: Magyar Országos Levéltár, Budapest: Erdélyi kincstári Ivt. Thes. 97/1725. 144 Állami Levéltár, Kolozsvár: A fogarasi uradalom lvt, 145 Teleki cs. kendilónai lvt. Missiles: Teleki József — T. Pálhoz. 1730. XI. 12. 146 Surdu: i. m. 865. - Kurz's Magazin I. (1844). 162. 147 A fogarasi uradalom lvt. 1871. évi átadási jegyzőkönyv. 148 E leírást közli Surdun (i. m. 865 — 866.) kívül Stefan Metes: Situatia economica a romänilor din tara Fágárasului. Cluj, 1935. CvTÍI—CIX. ós Bogdán: i. m. 144.
