Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.

Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben 261 Viszonylag gyakran kellett az erdélyi nagyfejedelemség bíróságainak ítélkezni magzatölési (infanticidium) perekben is, amelyekben a bizonyítás különleges gondokat okozott, hiszen nehezen lehetett megfelelően dokumentálni azt, hogy a szülő nő szándékosan Ölte-e meg magzatát, vagy a fájdalmak és szenvedés hatására hagyta magára, esetleg ráfeküdt és az újszülött halála ezért (az anya akarata ellenére) következett be. Ilyen esetekben a súlyosbító vagy enyhítő mellékkörülményeket vették elsősorban figyelembe: Alsó-Fehér Táblája például ezért ítélte magzatölés vádjával halálra a diódi Flora Juanat. Cselekménye elkövetésének nem voltak ugyan szemtanúi, de a nő szülése után is „megjátszotta" a terhest, és teljesen hiányozván belőle minden anyai érzés, az újszülöttet a puszta földön sorsára hagyta, így a disznók szétmarcangolták. Az ítélet: pallos.

112 Az elítélt azonban perújítással élt és ügyét a március 18-án meghozott halálos ítélet után több mint 5 hónappal (augusztus 28-án) a Tábla újra tárgyalta. A részletek a jelentésből nem derülnek ugyan ki, de az elítélt 4 tanút tudott a maga mentségére felsorakoztatni és — úgy tűnik — az első ítélet sem lehetett túlságosan megalapozott, mert szeptember 11-én a Tábla úgy döntött, hogy Juana leányasszony még 3 hónapot töltsön el börtönben (január 23-án fogták be) és ezalatt két versben 50 ostorcsapást is verjenek rá.

113 Nagyjából ez volt a gyakorlat a többi bíróságnál is: félév- egy év börtönbüntetés 50 ostorcsapással kiegészítve. Hatos Judit (Szentmiklós) Udvarhely táblájától — szintén több mint félév vizsgálati fogság után — ezért kapott még 5 hónap börtönt és 50 ostorcsapást,

114 de az 53, sz. j. előtt bemutatott magzatölési per vádlottjának büntetése is csak félév rabság és 50 korbácsütés. Vannak azonban olyan ügyek is, amikor olyan anyát állítanak bíróság elé, akinek gondatlansága miatt a kisgyermek élete vagy testi épsége került veszélybe. Ilyen volt a csikcsicsói Farkas Borbála is, aki azért került börtönbe, mert fürdetés közben leforrázta „kisded csöcsömős gyermekét". Az ügyész halált kért fejére, a Tábla először így is ítélt, a védő azonban a perújítás során bizonyította, hogy Borbála asszony ,,olly boldogtalan, némelykor esze nélkül való személy, ki néha mit beszél vagy tselekszik azt sem tudgya" és ez vezetett a balesethez is. A bíróság elfogadta a védelem álláspontját, figyelembe vette, hogy a vádlott hosszú időt töltött vizsgálati fogságban és a súlyos büntetés karára lenne ,,kisded, majd tsak 6—7 holnapos ártattlan gyermekinek is", ezért úgy ítélkezett, hogy 4 hétfőn („annyi hetek alatt") kapjon ostorral „kemény ötven tsapásokot", mégpedig úgy, hogy az első és harmadik héten 12—12, a másodikon és a negyediken pedig 13 —13 legyen az ütések száma. Figyelmeztette is a Tábla az anyát: „az után kezesen el botsáttatik [tehát valaki kezességet vállal érte] hogy soha többé magát semmi gonoszságba nem elegyitti, ha pedig még valamiben, de kivált effélében találtatik, meg ujjúinak az által ezen tselekedetei, halálai fog büntetetni" .

U5 Más kérdés persze, hogy egy „némelykor esze nélkül való személy" ilyenfajta kötelezettsége mennyit ér. A korabeli társadalmi viszonyoknak, torz emberi kapcsolatoknak megfelelően természetesen előfordultak ekkoriban az erdélyi nagyfejedelemségben olyan esetek is, hogy egy gyermek betegsége és ebből adódó halála esetén a „jóakarók" valamelyik szülőt (rendszerint az anyát) annak elemésztésével vádolták. így került fiúgyilkosság (puericidium) vácijával Küküllő törvényszé112 OL, F-46: 3306/1783. 113 OL, F-46: 8852/1783. 114 OL, F-46: 5980/1783. 115 OL, F-46: 8852/1783. 6*